2011. okt. 12.

Őz és a sugallat



Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése. 1Kor12.7

Reggel fél 8 órakor a szomszéd falucskámba igyekeztem misézni évközi 13. vasárnap . Az út egyik faluból a másikba végig sűrű erdőben vezet. Amint ahhoz az útszakaszhoz értem, ahol az út egysávossá válik az erdőben, „eszembe jutott/juttatott,” hogy nem is olyan régen valahol itt ugrott át egy őz előttem az úton.
Ránéztem az autó sebességmérő órájára és láttam, hogy kilencvennel megyek. Azonnal eldöntöttem, hogy lassítanom kell, mert őz járta helyen autózom. Amint ráléptem a fékre, abban a pillanatban észrevettem, hogy balra tőlem a fiatalos akácosban valami vörös folt megmozdult. Nem volt időm pontosítani sem a helyét sem az állatot, hanem tovább nyomtam a féket. Ekkor, mint valami expresszvonat elhúzódó fénycsíkja a filmeken, úgy száguldott át előttem az úton egy őz, alig néhány méterre az autó orra előtt.

Mindez amit leírtam, kb. másfél másodperc alatt játszódott le.

Köszönöm Őrangyalom a figyelmeztetést a Szentlélek által. Köszönöm, hogy erőt adtál az engedelmességre és nem siettem tovább az autómmal.

Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek miképpen kezdetben most és mindörökké! Amen



Nincsenek megjegyzések: