2015. ápr. 23.

Befürödtem



Irgalmas Istenünk jóságát, 
mindörökké éneklem!

Újra első péntek közeledik, amit mindig örömmel várok, mert ilyenkor szoktam elvégezni minden hónapban a szentgyónásomat. Olyan vagyok ilyenkor, mint a csecsemő, aki este a fürdés előtt már érzékeli környezetében és édesanyja tetteiben a pancsolás előkészületeit. Izgatott örömmel gőgicsél ágyacskájában, mert bőre már előre érzi a babasampon, a fürdés és az anyai kezek simogatásának boldogságát. A baba a lelke ilyenkor már előre örül, amit testében is kifejez azzal, hogy pancsol tapsikol és rugdos a levegőbe apró kezeivel és lábaival.


   Nemrégen azonban ránc futott végig a homlokomon. Hoppá! Gyóntató atyám egy hétre külföldre utazott. Kinél fogok akkor én most gyónni első péntekre? Nem volt mit tennem, beültem az autóba és egy jó Gyóntatóért, egy jó gyónásért, az első pénteki és első szombati isteni kegyelmekért majd 150 km-t autóztam oda-vissza.

  Nem várt meglepetés köszöntött rám. Kora hajnalban arra ébredtem fel, hogy a Szentlélek énekelt bennem. Egy közismert népének egyetlen sorát énekelte újra és újra.


„Tiszta lelkek az Istennek irgalmáról zengjetek!” SZVU114


Fáradt voltam fizikailag az előző napi, heti munkák miatt. Testemben határozottan éreztem, hogy még nagy szükségem lett volna a pihentető alvásra, ám a lelkem nem bírt nyugodni. A tiszta szívnek egy olyan mennyei elővételezett boldogságát élveztem, amelyet a világ minden lottó ötöséért sem cseréltem volna el még egyetlen pillanatra sem.

   Mert befürödtem, mert megtisztultam és újra megfürödtem Isten irgalmas jóságában! Izgalmas örömmel várom újra az első pénteket, amikor szerető Atyám, Jézusom és a Szentlélek simogató kezei alatt végre újra elmerülhetek az irgalmasság fürdőjének babasamponos medencéjében Jézus szívének tengerében. 
 És sikongathatok, kacaghatok, nevethetek újra a tiszta lélek és az istengyermekség örömének! És eme boldog tapsikolásban hadd szálljon, röpüljön a babasamponos szappanbuborék szerteszét, fröccsenjen és loccsanjon az Élő víz a világra, sziporkázzék és  áradjon a szivárványos Szentlélek fürdője a lelkekre! 
 Én meg mint  glosszoláliában gurgulázó ujjongó galamb, aki sietve hozza az irgalom zöldellő olajágát, hadd hirdessem a népek között hangos szóval irgalmasságodat, mert jó és kegyelmes voltál Uram hozzám bűnöshöz és az vagy minden bűnbánó lélekhez. Új rugdalódzóba, hófehérbe öltöztettél, a megszentelő kegyelem ruhájába. 

"Mert irgalmad többet ér, mint az élet, 
hadd magasztaljon ezért az én ajkam."Zsolt63.4 


DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK A FIÚNAK ÉS A SZENTLÉLEKNEK, MIKÉPPEN KEZDETBEN MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ! AMEN!



http://gloria.tv/media/hsp8gB1Bdwu





MATT REDMAN : IRGALOM


LETÉRDELEK A PORBA A KERESZT LÁBÁNÁL, AHOL AZ 

IRGALOM FIZETETT ÉRTEM.


OTT AHOL ELMÚLT, VÉGE LETT A MEGÉRDEMELT 

HARAGNAK, MERT A VÉRED ELREJTETT ENGEM.


IRGALOM, IRGALOM! VÉGTELEN MINT A TENGER! 

ÉNEKELNI FOGOM DICSÉRETED ISTENEM AZ EGÉSZ 


ÖRÖKKÉVALÓSÁGON ÁT. 


FELEMELJÜK MAJD A KELYHET ÉS MEGTÖRJÜK A 

KENYERET EMLÉKEZVE SZERETETEDRE.


 MERT ELVESZTETTÜK A KEGYELMET DE TE ELVETTED 

MINDEN SZÉGYENÜNKET ÉS A KERESZTRE SZEGEZTED.


ADD, HOGY SOHA NE FELEJTSEM CSODÁLNI A TE 

IRGALMAD. 

ADD, HOGY MINDIG ÉNEKELJEK ALLELUJÁT!AMEN


 LETÉRDELEK A PORBA A KERESZT LÁBÁNÁL, AHOL AZ 

IRGALOM FIZETETT ÉRTEM.

2015. ápr. 2.

Sugárfertőzött lettem.



A szent nevetés, mint a Lélek ajándéka.

"A szánk megtelt nevetéssel."     Zsolt126.2










Korábban, mint Toronto Blessing/szent nevetés hallottam és olvastam róla, de személyesen nem találkoztam vele egészen addig, amíg Margharita nővér lelkigyakorlatán második alkalommal részt nem vettem Máriabesnyőn.

  Az utolsó nap nyílt nap volt és a Nővér minden jelenlévőért egyenként imádkozott. Én is lélekben nyugodtam és bár életem során már több alkalommal átéltem ezt, most első alkalommal jelentkezett nálam a nevetés ajándéka. A földön fekve azt vettem észre, hogy mint egy gyöngyszem, enyhe, vidám, boldog és hallható nevetés gurult ki az ajkamon, melyben a testem is örömmel vett részt és kellemesen ugrált a rekeszizmom, mint kisborjú a Libanon előtt. Igen, mert ilyen is lehet a Szentlélek, amikor kiárad, erővel, örömmel, gyógyítással, szabadítással! Erről a hatalmas és személyes Isten erejéről zengedez örömmel a zsoltáros:

„Amikor Izráel kivonult Egyiptomból, Jákob háza népe az idegen nyelvű nép közül, Júda lett az ÚR szent népe, Izráel a birodalma. Látta a tenger, és elfutott, a Jordán pedig meghátrált. A hegyek ugrándoztak, mint a kosok, a halmok, mint a bárányok. Mi lelt téged, tenger, hogy elfutottál, és téged, Jordán, hogy meghátráltál? Hegyek, mit ugrándoztok, mint a kosok, és ti halmok, mint a bárányok?
Reszkess, te föld, az Úrtól, Jákob Istenétől,
aki a sziklát bővizű tóvá változtatta, a kovakövet forrássá!Zsolt114.1


Az ÚR hangja hatalmas, az ÚR hangja fenséges.
Az ÚR hangja cédrusokat tördel, összetöri az ÚR a Libanon cédrusait. A Libanon ugrál miatta, mint egy borjú, és a Szirjon, mint egy bivalyborjú.
Az ÚR hangjára lángok törnek elő.” Zsolt 29.4


Március harmadik hétvégéjén Margharita nővér meghívására egy imanapon vettem részt a Szent Rafael ház szervezésében a Lisieux-i Kis Szent Teréz Evangélizációs Centrumban, Bad Soden városában, ahol a Nővér él és dolgozik.

   Ez valóban imanap volt, erről az írás végén fogok még említést tenni bővebben. Nos, az evangélizáció végén du. öt óra körül kitették az Oltáriszentséget imádásra és elkezdődött a közbenjáró szolgálat. A Nővéren kívül még két paptestvér imádkozott a résztvevőkért, akik sok százan vártak a sorukra. Mondanom sem kell, hogy Margharita nővér volt az „ügyeletes sztár” és a nagy többség igyekezett az ő keze alá kerülni. Olyannyira, hogy a vége felé már számomra volt kényelmetlen, hogy Huber atya felé szinte üresen állt a sor, míg a Nővérre még sokan várakoztak. Ekkor azt mondtam Gábornak a társamnak, hogy mindjárt megláthatják a többiek, hogy Jézus Krisztus ugyanaz tegnap ma és mindörökké, és hogy Huber atyánál is ugyanaz a Jézus dolgozik, mint a Nővérnél.

  Felálltam és kimentem imát, áldást kérni Huber atyához. Rövid ideig imádkozott értem, amikor éreztem a Szentlélek gyenge hullámát. Nem tudom, hogy mások hogyan élik meg, de számomra ez olyan érzés, mint amikor vállig vízben állok a Balatonban és érzem a tó erejét a testemnek ütköző hullámokban. Ha úgy akarom ellent is tudok állni neki és talpon maradok, a hullám nem dönt fel és a víz ereje csendben kikerüli körben a testemet. 
   Aki nem tud úszni annak csak vizes lesz a bőre a Balatonban és lemarad egy csodás tapasztalatról. Aki csak egyféle leszűkített és bátortalan módon ismeri a Szentlelket arra még vár egy új és csodás élmény. Hiszen kérdezem! Ki az, aki azért megy a Balatonba, hogy ne élvezze azt, amikor a hullámok szelíden feldöntik, körülölelik, fenntartják, ringatják és elragadják? Számomra ilyen a Lélekben való nyugvás is.Amint teljes testemmel ráfekszem a tó vizében az érkező hullámra, így adom át magam teljes bizalommal a Szentléleknek is ajándékul.

Ahhoz azonban, hogy ezt átélhesd, hogy megajándékozott lehessél, olyannak kell lenned, mint a zsoltáros lelke:


62. zsoltár, 2-9

Az Istenre szomjas lélek

Az keresi virrasztva Istent, aki a sötétség cselekedeteit elveti magától.


Isten, te vagy az én Istenem, *

virrasztva kereslek.

Terád szomjas a lelkem, testem utánad eped, *

mint a puszta kiaszott földje.

Szentélyedben hadd jelenjek meg előtted, *

hogy lássam hatalmad és dicsőséged.

Mint dús lakomával, teljék be lelkem, *

ajkam ujjongjon, szám dicsőítsen téged.


    Ha akartam volna természetesen talpon maradok és nem dőlök el. Viszont határozottan éreztem a Szentlélek gyöngéd és alázatos jelenlétét is ezért valami olyasmit mondtam neki, hogy megnyitom a szívem gyermeki bizalommal, rábízom magam és tegyen velem tetszése szerint. A Szentlélek következő hulláma ekkor újra jött és én örömmel vetettem bele magam jelenlétébe. Engedtem, hogy szelíden felkapjon és elragadjon, hogy a hulláma kibillentsen egyensúlyomból és az Élő Víz összecsapott a fejem felett miközben hanyatt dőltem és a segítők lefektettek. Mikor a földön feküdtem, lassan a következőt tapasztaltam magamban. Minden normális volt. Hallottam a hangokat, láttam a fényeket, ha kinyitottam egy pillanatra a szemem, ám lentről a mélyből megindult bennem valami felfelé. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a medencében a víz alatt kiereszt a búvár egy hatalmas buborékot és az szemmel láthatóan tör felfelé. Mint egy Lélek buborék gombóc, úgy indult el bennem az a valami érezhetően bugyogva felfelé és amikor elérte a felszínt a számat, akkor megindult bennem a Lélek spontán nevetése. Szelíd volt, halk volt, de egyre erősödő, erővel, élettel teli gyermeki boldogsága annak, hogy Isten jelenlétét tapasztaltam magamban. Össze sem lehet hasonlítani azzal, mint amikor egy jóízűt nevetsz vagy kacagsz valamin, vagy egy jól sikerült viccet hallasz valakitől. Ismét csak a zsoltáros jut eszembe, amikor így ír:

„Szánk megtelt nevetéssel, a nyelvünk pedig ujjongással. A pogányok közt ezt mondogatták: „Az Úr nagy dolgot művelt velük!” Zsoltár126.2

  Másodszor éltem át ezt ajándékot, ám most nem egyedül, hanem közösségileg. Arra figyeltem fel, hogy Huber atya közbenjáró imájára sokan kerültek hasonlóan boldog állapotba egymástól függetlenül olykor többen is. Garantálom, hogy itt nem egyik ember generálta a másikat bele a nevetésbe, mert amikor a földön fekszel Lélekben nyugodva, még akkor is ha felfogod a környezeted nem azzal vagy elfoglalva, hanem a benned élő, benned és érted munkálkodó gyógyító, vigasztaló Lélekkel. A mintegy jó két órán át tartó közbenjáró ima alatt, a sok száz főből mintegy 12-15 fő kapta meg ezt az ajándékot, és láttam a boldog arcukat, a Lélek kenetét rajtuk, amikor felkeltek a földről. ( A Toronto Blessing jelenséggel ellentétben ahol a nevetés ellenállhatatlanul elharapódzik a jelenlévőkön, nekem az a saját véleményem, hogy itt is érvényes az elv, hogy a prófétálás Lelke alá van vetve a prófétának és akkor hagyom abba a nevetést, amikor akarom.)

  A legvégén Margharita nővér is imádkozott Huber atyáért, aki szintén Lélekben nyugodott, de ami azután történt az megértetett velem mindent. Huber atyából olyan erővel tört fel a szent nevetés, mint amikor a hullámvasút siklik le a pályán és tör fel újra az emelvény tetejére. Megértettem, hogy ez az alázatos, egyszerű és végtelenül szentéletű gyermeki lélek a Lélek magaslatait és völgyeit járja és Huber atyában lakozik ilyen örömmel a Szentlélek, akit ő bőséggel közvetít mások számára is, akik szintén alázattal és gyermeki lélekkel fogadják Isten ajándékát.

   A Bibliában a Lélek karizmái között nem szerepel a felsorolásban a nevetés ajándéka, azonban az Ige sok helyen számol be nevetésről, ujjongó örömről az Istennel való találkozás sokféle boldogító formáiról. Úgy gondolom, hogy a hiteles Lélekben való életnek szükségszerű velejárója a derű, amely nem lehet oly sovány és savanyú aszkéta, hogy beérné egy fanyar keresztény és illedelmes mosollyal és ne férne bele a boldogító nevetés ujjongó és bőséges ajándéka is.


„Boldog az ember, akinek megadatott Isten félelme! 
Sirák Fia 25.15


   A lelki nap valóban imanap volt. Reggel fél nyolckor már imádkozták a rózsafüzért, amikor odaértünk. Este fél hétig tartott a program, ám ez idő alatt csak egy 45 perces tanítás volt a megbocsátásról és egy tíz perces prédikáció volt a szentmisében. Akkor mivel töltöttük el az egész napot? Imádsággal: volt az összes rózsafüzér, két óra szentségimádás, fél óra tanúságtétel, sok-sok dicsőítés, szentmise, irgalmasság rózsafüzér és a végén a hosszú közbenjáró ima a százakért. A nap folyamán sok százan végezték el a szentgyónásukat, türelmesen várva a sorukra.

  Hálás vagyok, nagyon hálás vagyok Istennek, hogy ott lehettem és láthattam újra az Élő Isten megmozdulásait, tetteit ahogyan népe között jár és él. Hálásan köszönöm Gábornak és párjának Áginak, hogy vállalták értem ennek a hosszú útnak fizikai és anyagi terheit és a tolmácsolás szintén nem könnyű szolgálatát.

  Hogyan lehetséges ez, hogy a hitében rossz hírű Németországban ilyen dolgok történnek? Mi lehet a titka mindennek? A válasz ott van a lelki atomerőműben, a Nővér Kolostorában a Szent Rafael házban, ahol folyamatosan és szünet nélkül megy a szentségimádás a nap 24 órájában. Sugárzó kolostorból sugárzó emberek lépnek ki, hogy az ÚR nevében és erejében menjenek az emberek közé a világba.

   Egy picit én is sugárfertőzött lettem. A hazaindulás reggelén a szentmise után kéréssel fordultam a kolostor tagjai felé. Elmondtam nekik, hogy korábban úgy éltem tíz éven át, hogy naponta egy óra csendes szentségimádást végeztem, ám mióta plébános vagyok és sok a munkám a három faluban, elhagytam ezt az áldott és jó szokást. Tudtam róla, hogy ez nagyon hiányzott nekem és hiányzott az Úrnak is. Régóta kértem napi imáimban is a Kármelhegyi Boldogasszonyt, hogy segítsen visszatalálni és úgy tűnik, hogy most meghallgatott. Betöltekezve Szentlélekkel és erővel, azóta boldogan ülök le minden nap a plébánián, hogy az ÚR jelenlétében gyönyörködjem és elmerüljek a benső imában. Kérlek téged, aki ezt most olvasod, hogy mondj egy fohászt értem, hogy hátralévő életemben hűséges tudjak maradni ehhez, ami nem más, mint az én elhívásom kegyelme is, amelyről a bemutatkozásomban írtam. Köszönöm és áldjon még érte téged bőséges örömmel, nevetéssel a Kármelhegyi Boldogasszony!
(u.i.: május 08. Az eltelt időben a szentségimádás sok egyéb jótékony hatásai mellett azt is tapasztalom, hogy egyre javulnak a magas vérnyomásom értékei és egyre gyakrabban mérek meglepően jó értékeket és feleannyi tablettát szedek naponta, mint korábban. Máskor pl. egy több órás fűnyírás után a meleg napon mindig az egekbe ugrott az értéke. Most, hogy lenyírtam a nehézsúlyú motoros gépemmel a 90 méter hosszú udvarom, negyed órával a munka befejezése után 121/65/59-t mértem és kitűnő a közérzetem. Ez kész csoda, Deo Gratias)


DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK A FIÚNAK ÉS A SZENTLÉLEKNEK, MIKÉPPEN KEZDETBEN MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ! AMEN

A Szent Rafael házban a szobámban fogadott ez az angyal.
Talán nem véletlen, jól elő volt készítve ez a nap is Isten részéről. 


                                       A Szent Rafael ház.
       
               A Kis Szent Teréz evangélizációs centrum. 
                     Korábban Aldi áruház volt. 


                    Margharita nővér dobol, tanít, imádkozik.
                        
                       Huber atya a nevetés embere.
                          
 60 évet tartó süketségből gyógyult.
                    
 Öt gyermekes anyuka áttétes rákból gyógyult.

Gyermeke autizmusból és epilepsziából gyógyult meg.

A 93 éves Doktornő, aki ingyen adta oda Margharita nővérnek a négy emeletes gyógyhotelt és az Aldi csarnokot. Most boldogan látja megvalósulni Isten munkáját a misszióban.
                                 
1000-1100 fő volt jelen.

Én is tanúságot tettem a gyógyulásomról.

                   A LÉLEK ATOMERŐMŰVE


         Folyamatos volt az ima háttér az ima nap alatt is.


"I am coming back to heart of worship and it is all about you Jesus. I am sorry Lord for the thing I have made it when it is all about you Jesus!" Matt Redman

https://www.youtube.com/watch?v=OD4tB1o6YLw