2019. ápr. 6.

Bringázz a Felhőbe - Röptében Raptus


BRINGÁZZ A FELHŐBE(N)!



A Nagyinak már van bőséges tapasztalata a bringázás öröméről és azt szeretné átadniaz unokájának is és szeretné, ha megtanulna, kerékpározni. A gyereknek ez az első bringa órája. A hagyományos Nagyi hagyományosan seprűnyelet tesz a nyereg mögé és bátorítja a gyermeket, hogy üljön fel a bicajra. A gyerek izgul és fél, hogy mi fog történni vele, és hogy el fog esni és a többiek kinevetik. El kell döntenie, hogy:
- hisz a Nagyinak és bízik benne,
- fel akar-e ülni a nyeregbe,
- a lábával neki kell előbb lenyomni a pedált a saját erejéből,
- vagy, a kételyeire hallgat, és inkább lemond arról, hogy valaha is megtanuljon biciklizni.
Viszont amint túlteszi magát ezen, amint meghozza a döntését és lenyomja a pedált, megtapasztalja, hogy beindul a kaland. Az első egy két méteren még érzi, hogy a Nagyi fogja a seprűnyelet, de mivel növekszik benne az élmény öröme, egyre bátrabban nyomja a pedálokat és immáron egyedül, önállóan gurul tovább.

Sokan szeretnének Isten jelenlétének felhőjébe jutni, oda belépni, ott lenni, benne élni. Az ÚR megadta ehhez a segítséget a követendő IGE és a szentek követendő példája által. Ez pedig a nyelvima, amit éppen úgy lehet és meg lehet tanulni, mint a kerékpározást.
Az egyik általános hiba, amiért ezt nem tapasztaljuk meg az a racionalista gondolkodásunk. Nem merjük elhagyni azt, amit ésszerűnek érzünk. Nem merünk, nem akarunk Isten gyermekeiként bízni, ráhagyatkozni arra, ami ésszerűtlennek tűnik. Akkor sem merjük megtenni ezt, ha kifejezetten Isten kéri ezt tőlünk. Nem merünk Isten bolondjaivá válni.

Az okoskodásunk megkötözi a szívünket, akaratunkat, nyelvünket és hitetlen süketnémává tesz bennünket. Süketek vagyunk az Igére, némák a tanúságtételre. Az ilyen emberből Jézus kiűzte az ördögöt, aki süketnémává tette Isten gyermekét.


„Újuljatok meg gondolkodásotok szellemében, és öltsétek magatokra az új embert, aki Isten hasonlóságára tiszta igazságban és szentségben alkotott teremtmény” (Ef 4,23–24).

„Olyan vagyok, mint a részeg férfi, és mint a bortól elázott ember,
az Úrért és az ő szent Igéjéért. (Jer23,9)
Miért vagy olyan, mint a részeg férfi, Jeremiás? – "
Az Úrért és az Ő szent Igéjéért."

Tehát az Úr jelenléte, és Jeremiáshoz intézett szavai miatt. Istennek az életére gyakorolt hatása miatt. Számomra az a meglepő, hogy nem reagálunk még ennél is erőteljesebben, amikor Isten megérint bennünket. A megrészegedés talán csak az első, viszonylag enyhe reakció Isten kegyelmére és szeretetére.

A másik hiba az egyfajta rosszul értett misztika, helytelen karizmatikus előfeltétel. Sokan arra várnak, hogy amikor majd egyszer végre nyakon önti őket a mennyei szósz és az ellenállhatatlanul elragadja őket, akkor kapják majd meg az óhajtott nyelvima ajándékát. Akkor majd a mennyei erő szétfeszíti a szájukat és akaratuk ellenére ömlik majd belőlük a mennyei szó(sz). Tévedés és hiba erre várni, mert Isten mindig szeret velünk együtt munkálkodni és akkor tud cselekedni értünk, ha hitben, vagyis az IGÉNEK kijáró engedelmességben járunk. Ezért nekünk el kell döntenünk, hogy akarunk Vele dolgozni, akarunk Neki szót fogadni, akarunk a Szellem bicajára felülni és akarjuk megtenni az első lépést, hogy lenyomjuk a pedált, kimondjuk az első szótagot ami éppen eszünkbe jut. 
Bárcsak mind imádkoznátok nyelveken 

– óhajtja az ÚR Pálon keresztül.

Amikor saját döntésből, saját akaratból, saját erőből kimondom az első bármilyen szótagot, hogy pl. „bla” akkor ezt abban a biztos tudásban, hitben teszem, hogy a második szótaghoz – pl. bla-blo máris társul a Szentlélek és ettől kezdve minden kimondott értelmetlennek tűnő szótag már inspirált és a Lélek által sugalmazott lesz. Éppen úgy, amint az első pedál lenyomása után ott van a gyerek mögött a nagyi tolóereje, így van ott a szavak mögött a Szentlélek is.
Pl.: a motorfűrészt előbb be kell rántani emberi erővel, aztán már magától megy a motor gép erejéből. A fűrészlánc azonban csak akkor forog, akkor dolgozik, és akkor vágja fát, ha az ember rajtja tartja az ujját a ravaszon, folyamatosan húzza a ravaszt és pörgeti a láncot. Éppen így az imádkozónak is fenn kell tartania kezdeti döntését és akkor hömpölyög az ima, dolgozhat benne a Szentlélek.
Egy kis gyakorlás után már nem lesz szüksége biciklis gyereknek sem a nagyi tolóerejére, de mindig, minden új alkalommal szükséges lesz a gyerek megismételt döntése. Hiszi, és már tudja, hogy a tekerés viszi őt előre, döntésről döntésre, pedálról pedálra. Hát így lehet bepedálozni magunkat a nyelvimába amely, bevisz és megtart az ÚR jelenlétének a felhőjében és szétfűrészeli, kettévágja előttünk az ördög minden akadályát. 

Aki pedálozik, az tapasztalja meg a szelet. 
Aki nyelvimázik, az tapasztalja meg a Szentlelket.
„Aki imádkozik abban születik meg az ima gyümölcse.” 

(Andreau Louf ciszterciszta világhírű írónak a „Bennünk a Lélek imádkozik” c. könyve.)

Az általános tapasztalat tehát az, hogy a nyelvima megnyitja Isten előtt az utat, és a nyelvima így magával hozza a többi karizma megjelenését és növekedését.
Amint a kezdő bicajosból még zsonglőr is lehet, a kezdő imádkozóból, ha kitart a nyelvimában még próféta is lehet, mert a Lélek bevisz minket a prófétaság házába és sok-sok ajándékába. Ezáltal gazdagodunk mi is és gazdagodik az Egyház is. Ha mégis ellenállunk ennek, akkor lemondunk erről és tulajdonképpen megkárosítjuk önmagunkat és az Egyházat. Házi feladat!
Bringázz a Felhőbe (n)!

RÖPTÉBEN RAPTUS


-         A Bringázz a felhőbe című írásom folytatása.
„Nyisd ki szád és én betöltöm.” Zsoltár81.11

A Zsoltárosnak ez az IGÉJE szerintem már a szentségek előképe és a szentségek „működésének” és „hatékonyságának” a quasi „módszertani” igazolása. Amikor a Részeg vers c. írásomat kigépeltem magamból még eszembe sem jutott, hogy azt ennek igazolására fogom majd alkalmazni.
Nos, a vers első sora így szól: „vizet ittam, tüzet nyeltem.” Vagyis. A pohárban valóban víz volt. Amikor kortyoltam belőle, akkor a számban is víz volt. Azonban mikor lenyeltem, akkor már a tűz égette a bensőmet. Jut eszembe, hogy hasonló történt a prófétákkal is. Vették és megették az IGÉT és a méz édessége majd a feltárult jövő igazságának a keserűsége töltötte be őket.

A mikor a Zsoltáros (81) meghozza azt a döntését, hogy megnyitja magát – szívét, lelkét, értelmét, száját, akaratát Isten előtt, akkor a sugalmazó Szentlélek az ő hitének a nyitottságát használja. Amikor kimondja a szívének, hitének szájával a szót, akkor amint a kerecsensólyom lecsap a felhők közül a galambra, így zuhan le a magasból a Szentlélek a hittel rebbenő emberi szóra és teszi teremtővé, szabadítóvá, gyógyítóvá és igazságot tanítóvá azt.
Emlékezzünk csak arra, hogyan történnek a gyógyulások egy-egy karizmatikus imaalkalmon. Például, amikor Onesimus Cepeda mexikói kat. püspök atya vagy a már elhunyt  Emiliano Tardif atya hittel kimondja az emberi szót , az „röptében” átalakul. Amikor parancsol a betegségeknek, a parancs szavai már  a Szentlélek erejében érnek el az érintett személyek hitéhez, szívéhez és hoznak létre hihetetlenül csodás változásokat a befogadó ember életében.
Én úgy gondolom, hogy hasonlóan van ez a nyelveken való imádkozás esetében is, amint fentebb ezt már kifejtettem. Az első hittel kimondott emberi szótag után azonnal ott van a Szentlélek is. Bátorodjunk tehát és imádkozzunk!
János 4.23 „De közel az idő, és már itt is van, amikor az igazi imádók szellemben és igazságban imádják majd az Atyát. Mert ilyen imádókat keres az Atya.”
„Nyisd ki szád és én betöltöm.” Zsoltár81.11 HAallelujaAH!





RÖPTÉBEN RAPTUS
rebbenő robbanás
teremtő foganás,
raptus az égben
szíved nem ég el,
rebben a  Verbum
repdes a szó,
szárnyal a lélek
Lelket fogadó,
virul és rebben
a piruló szó,
a szemérmes  szív
hitben csacsogó
nász a zuhanás
dördül a foganás
rebbenő robbanás
teremtő zuhanás
röptében raptus
szívem a koldus
a sólyom lecsap
végleg  megragad
a mennyei bank
mindent odaad
röptében raptus
elragad a szó
repül  a sólyom
lecsap a mélybe
rebben a verbum
vijjog az égben
szívem nem éhes
conceptus immár
az emberi szó
Istené most már
az emberi szó
teremtővé vált
 adj hát érte zokogó
szívbéli hálát.















2019. márc. 24.

VERSEIM 2019.03.25.



A versek szabadon másolhatók és terjeszthetőek. A fizetség minden egyes tovább adott versért vagy a link megsoztásáért 1 Üdvözlégy Mária a Fatimai Szűz Anya szándékára. Köszönöm!

Egyszerű falusi pap vagyok. Korábban sohasem írtam verseket. Ezek a versek az utóbbi két-három évben születtek, amikor végre felismertem, hogy meg kell térnem. Beismertem és azt is elismertem, hogy a szüntelen ima, mint életmód és az életszentség, Isten segítségével lehetséges, mert Isten mindenkinek ezt adta parancsba és Ő nem kér lehetetlent. Mindegyik vers imádságban született és szentségimádásban bontakozott ki sorról sorra. A versek meghallása, befogadása, leírása, megosztása és odaajándékozása másoknak, mindvégig nagy örömmel töltött el. 17 verset kaptam ily módon.  Legtöbbször a Szentlélektől, de volt, amit Jézustól és volt, amit a Szűz Anyától kaptam. Olyan öröm volt ez, mintha tizenhétszer beszélgettem volna az el nem égő Csipkebokorral, vagy tizenhétszer lett volna Szentlélek keresztségem a tűzben.
Ez a verselő néhány év több örömöt adott, mint az ezt megelőző 53 életévem. Ezek a versek úgy jelentek meg bennem, mint, a vulkán kitörését megelőző jelenségek.  Amikor kitört bennem a vulkán, akkor túlcsordult Jézus szívéből az ajándékozó szeretet, mert nagyböjt 3. vasárnapjára négy verset kaptam ajándékba melyek a vasárnapi szentmise Igéihez társultak. A szentmise bevezető könyörgéséhez a Vidám böjtölés, az Olvasmányhoz a Mózes bokra, a Szentleckéhez az Öld meg a gólemet, az evangéliumhoz pedig a fügefa gyümölcse című verseket kaptam. Hát mondanom sem kell, hogy mint a hömpölygő láva, úgy csordult bennem túl a hála. Kívánom Nektek és imádkozom Értetek, hogy olvasván e verseket, ízzel, velővel, örömmel teljék el lelketek. 
  Mivel a hétvége szolgálatai miatt nem volt időm a versekkel foglalkozni, így ma hétfőn tudtam rendezni őket. Ekkor ismertem fel, hogy ez eltervezett, irányított időzítés volt. Az, ahogyan jöttek egymás után a napok a versek az, ahogyan peregtek teendőim percei mindezek oda vezettek, hogy a szerkesztés a mai ünnepen lett készen és valósult meg a versek megosztása. 
Ezért hálás szívvel ajánlom fel a verseket:


GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY TISZTELETÉRE!

És ajánlom az Olvasókat a Szűz Anya Szeplőtelen Szívének kegyelmébe.

Zsolt119.70 Teljes szívvel megtartom parancsaidat.   
Szívem megalvadt, mint a zsír, 
törvényeidben gyönyörködöm.

A blog hét évvel ezelőtt indult el Kisboldogasszony ünnepén. Még egyszer megköszönöm a Szűz Anyának a vezetést hogy most éppen erre a napra, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére tudtam összegyűjteni, megszerkeszteni és megjelentetni a sugalmazott verseket.

DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK A FIÚNAK ÉS A SZENTLÉLEKNEK
 MIKÉPEN KEZDETBEN MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ! AMEN!

2019, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén!
Áldással és szeretettel! Tibor atya

   A versek sorrendje.
1.       Látom Őt
2.       Lázas próféta
3.       Alszik a falu
4.       Libabőrös leszek
5.       Villámlott
6.       Lángoló víz
7.       Tűzhányók között
8.       Gyümölcsoltó
9.    Szeretet gejzír
10.    Kacsa háj báj tánc
11.    Nem vagyok poéta
12.    Egy olvasói válasz
13.    Re Mek(k) Elek
14.    Vidám böjtölést
15.    A fügefa öröme
16.    Öld meg a gólemet
17.    Mózes bokra
18. Tánci tánci
19. Engesztelés
20. Részeg vers
21. Röptében raptus/1.
22. Virágvasárnap
23. Feltámadott
24. Mindent
25. Forrás a Golgotán
26. Nagyszombat
27. Húsvét Hétfő
28. Röptében Raptus/2. - Nász
29. Dorombol
30. Ballagásra
31. Bús Anyák napja
32.  Hazament
33. Fehér Isten

1.

LÁTOM ŐT

Látom Őt, aki ragyog a hegyen,


imádd Őt, hogy szíved telve legyen.


Látom Őt, a szép Örökkévalót,


imádd Őt és szíved táncolni fog.


Reszket a lángoló csipkebokor,


reszkető Jelenléte bennem lobog.


Szineváltozik ott fent a hegyen,


rejtőző Isten arca megjelen.


Imádd Őt, hogy szíved telve legyen,


engedd, hogy emberből szentté tegyen.


Transfiguration ott fent a hegyen,


transformation, szíved Övé legyen.


Mennyei tűz bűnt végleg kiéget,


átváltozol szentély lesz a lényed.


Lásd, a szeráf szór mennyei parázst,


benned a Szentháromság vesz lakást.


Lejössz a hegyről félelem nincs már,


a Golgota vár mennyei kincstár.

Ez a vers a következő módon született. Leültem és elkezdtem a csendes szentségimádást. Ekkor Jézus szólt, hogy ha lehet, akkor inkább térdeljek le és úgy folytassam.
Megtettem. Letérdeltem és abban a pillanatban  elkezdett szólni hozzám és „lediktálta” ezt a verset.

Milyen nagy változás! Tizennyolc évvel ezelőtt a skolasztikus Schupiter Géza atya látva botlásaimat még azt mondta nekem.

"Vigyázz Tibor atya, mert Isten a papoknál a bocsánatos bűnöket is azonnal bünteti, mert nekünk szenteknek kell lenni."

Lám, lám most meg azt tapasztalom, hogy a legkisebb engedelmességet is azonnal bőséggel jutalmazza. Köszönöm Jézus!


2.

A LÁZAS PRÓFÉTA

Nem beteg és mégis lázas,

 benne az ÚR Lelke lázad.

Lázad lázas szeretettől,

emészti magát szeretetből.

Lázad bűn ellen mely rombol,

elszakít égi otthontól.

Benne lázas angyal tombol,

hangja sófár mely kiált,

az ÚR jelenléte után.

Gránitként áll szitkot csalánt,

lázas melle  szél a szélben,

szíve ég a Ruah tüzében,

 kiáltó szél a pusztában,

halld van Isten a világban,

nem beteg és mégis lázas,

Isten hangja a világnak,

áldás ő és küldés és tűz,

zuhogó szó a TRÓNIG űz,

a bűnből riaszt és ébreszt

Vele a mennyet eléred.


3.

ALSZIK A FALU

Alszik a falu és hallgat az éj,

ám a Lélek világosan beszél.


Ömlik a kenet és puhul a szív,


Lélek olaja bűnbánót pirít.

Fakad a seb és gyógyul a fekély,


az Ara már mindent hisz és remél.


Nászajándék az újjászületés,


mikor elfogadja az ÚR szívét.


Ő adja Lelkét, ő nyújtja kezét,


ömlik a genny és gyógyul a fekély,


szeráfi kar nászindulót zenél.


Nászdal e nap, ujjong a Vőlegény,


alszik a falu és hallgat az éj.


Alleluja és harsan a fanfár,


alleluja, dobban a két szempár,


Sela, iszkol a pokoli dandár,


Sela, és táncol az Ara lába,


Sela, szívét az Úrnak ajánálja.


4.

LIBABŐRÖS LESZEK

A Lélektől libabőrös leszek,

pedig én szamár vagyok nem liba,

a fülem tapsol, a szívem remeg,

szamara vagyok, viszem ide-oda,

dobol a lábam, remeg a fülem,

zubog a csajka, csókja ég rajtam.


5.

VILLÁMLOTT

Ennek a versnek a története a következő.
Van úgy, hogy közeledvén Anyák Napja ünnepe és a gyermeknek nincs semmi pénze, de van szeretete és bátorsága. Ezért odaáll Édesanyja elé és bizalommal kér tőle pénzt. Azt is elárulja, hogy Édesanyjának szeretne virágot venni rajta és megkéri őt, hogy amikor majd átadja neki és felköszönti, tegyen majd úgy a többiek előtt, mintha nem is tudna semmiről.
Közeledvén nőnapja ünnepe azt vettem észre, hogy semmim sincs, amit a Szűz Anyának adhatnék. Ezért odaálltam bizalommal elébe és megkértem, hogy adjon egy verset ajándékba. Én meg megígértem, hogy majd legépelem és az ünnepen, mint gyermeke elszavalom majd Neki és kértem, hogy tegyen úgy, mintha nem is tudna semmiről. 
Hát melyik Édesanya az, aki ellen tudna állni ekkora bizalomnak és szeretetnek? Ím, ezzel a verssel ajándékozott meg, amit el is szavaltam Neki és most meg is osztom Veletek is.



Villámlott a Sion hegyén,

és bíborba borult a rét,

villámlott Názáret egén

és nászdalba csendült az éj,

tűzfészek lett Mária szíve,

szeráf jött, hogy felköszöntse,

nincs a földön oly tiszta név,

mint akit a bűn el nem ér,

nők közt első és egyetlen,

kérjük Fiához vezessen.

köszöntünk Anyánk Mária,

földnek legtisztább Asszonya,

szépséged éltünk beragyogja,

óh Tota Pulchra Mária,

áldott nőnapot Szűz Anya!



6.

LÁNGOLÓ VÍZ

lángoló lobogás, táncoló dobogás,
lángoló élő víz, táncoló élő szív,

lüktet a létben, szíved mely éltet,
vized mely táplál, lelkemet átjár,

vized mely lángol,csendesen átmos,
forr az edényem, színültig Véled,

lángoló, lobogás, táncoló dobogás,
lángoló élő víz, óh szeretet gejzír,

látható dobogás, hallható zuhogás,
utolsó dobogás, raptus az utazás,

két szomjazó lobogás egyesül
magasra lángol égő víz és tűz,

Vized, úgy éget, tüzed úgy öntöz
mennyei mámor, szívem úgy lángol,
lángoló lobogás, táncoló dobogás,
lángoló élő víz, táncoló élő szív,
lüktet a létben már örökké éltet.

Vietnami vértanúk ünnepén



7.

TŰZHÁNYÓK KÖZÖTT

Én tűzhányók között élek,

alleluját rikolt bennem a Lélek,

füstöl Istenben szent malaszt,

 sok szív meddő vulkán maradt.

Sárkány tátsd el a szád, kráteri

torkodból szent tüzet dobálj,

gyújtsd meg újra a vulkánokat,

hamu és füst helyett lángoljon hömpölyögjön 

  láva folyam.

Szívük legyen a tűz fészke,

hangjuk a függönyt repessze,

az ÉLET örömét zengve

az Úr hatalmát hirdesse.

Tűzhányók között akarok élni,

Vele mindent hinni és remélni,

feltámasztani ami avitt és halott,

és mindenhol zengeni örökké. HAllelujaAH!
Feltámadott!



8.

GYÜMÖLCSOLTÓ

Ébred a természet ébred a menny,

huncut angyal őrködik idelent.

Hangosan kiált a felhő hasad,

ébredj  menny, Gábor elöl haladj.

Hozd a jó hírt, ébred a Szűz méhe,

 csobbanva lobbanva fogan Isten Igéje!

Rikolt a tejút, kozmosz táncot jár,

 a végtelen Ige méhére talál.

Ébred a természet, ébred a menny,

ébred az Ige, ember lesz idelent,

ébred az ember és Istené lesz.

 Kegyelem.


9.

SZERETET GEJZÍR

Vesd le sarud, ne menj közel,

a szeretet gejzír kilövell,

ontja a kegyelem lávát,

te meg iszod bénán kábán,

forrás, ahol buzog a lét,

emészti a bűn tengerét,

megtöri a szomjas márványt,

áldozatod égő oltárán,

angyal sikít örömében,

harsonák szólnak az égben,

vesd le sarud, menj oly közel,

a gejzír tüze emésszen el,

angyal sikít fel a mennyben,

földön a bilincs megreccsen,

reccsen a csont, reccsen a lét,

reccsen a szív,  gejzír magába szív,

óh, édes láva, fájdalmas ölelés,

kín a kegyelem, reccsen a lét,

angyal kiált, a dobogás leáll,

vesd le sarud, menj közel,

a gejzír kardja szíven talál,

égjen az oltár, hasadjon a kárpit,

égjen a függöny, hasadjon a gránit,

égjen a szentély, árnyék tűnjön,

égjen a kéj arca feltűnjön,

égjen a gejzír éjjel és nappal,

magába szívjon teljes malaszttal,

égjen a szentély, égjen a tánc,

égjen Trisztán Izolda ágyán,

Jahve táncol gejzír tornácán.

Vesd le sarud, menj oly közel,

András! A KERESZT emésszen el!

Szent András vértanú ünnepén.



10.

KACSA HÁJ-BÁJ-TÁNC

Okafogyott, hiszen a tokám fogyott, 

hogy a daganaton ne üssek egy nagyot,


és ne süssek és egyek egy fenomén ketogén


szatmári bőrös kacsa töpörtyű adagot.


Nem tokos a kacsabőr,


míg a képem csupa szőr,


de megettem a pörcöt


szőröstül, bőröstül,


stül, stül, stül, már a pótadag is sül.


Jézus a vendég, már nem széken ül,

kacsatáncban 

velem hevülve repülve egyesül.


11.
NEM VAGYOK POÉTA

Nem vagyok én próféta

s nem vagyok én poéta,

a rímet se művelem,

 fűzfán csak ügyetlen trillákolok,

Szentlélekben pislákolok,

ám ég bennem a tűz,

mely daganatot űz,

közben nagyokat nyelek,

lléssel egyszer elnyergelek,

de addig mindenkit vidámmá hergelek.
12.
Egy olvasói válasz.

Alleluja, nagy az öröm,
a Szentlélek tűz a köbön!
Veled örülünk, s verselünk,
humort és derűt ellesünk!
Az Úr építsen újjá téged,
hogy vezesd tovább a néped!
Imáinkat tovább mondjuk,
és ha kell a tetőt lebontjuk!
Maradj mindig ilyen lelkes
s végül te leszel a nyertes!




13.

RE – MEKK – ELEK

Mint hús a nyereg alatt,

puhulok a kereszt alatt.

Sóval fűszerez a Lélek,

nem engedi, hogy henyéljek.

Legyek buzgó az utolsó sarcig,

ha kell a mennyei cick-startig.

Közben magam is döbbenek,

hogy én a botor verselek,

hisz óemberem esmert neve:

re – mekk – dublőz Elek.



14.

VIDÁM BÖJTÖLÉST

„Amikor böjtöltök ne legyetek búsképűek, 
mint a képmutatók.”Mt6.16.

Mint egy távoli mennydörgést

hallom lentről a dübörgést,

zuborg bennem a sósav leve

gyomrom lufival van tele,

belem, falat után sóhajt

papi pocak pörcöt óhajt,

böjtöl a szomjas a mennyre

Istenre vár, hogy etesse,

zsíros Ige égi falat

eleget ad éhség apad,

cintányéron zeng már a szív

korgás kerget imádni hív,

csacsacsát ír bennem a rím

zsíros Ige égi cupák,

böjtölök nem vagyok én pupák.

Látra nem egyformák a sorok,

de szótagszámban együtt korog.

HAahahahahaHAallelujaAh!



15.

A FÜGEFA ÖRÖME


Vibrál bennem a nagy öröm,

pedig nincsen doboz söröm,

patakzik bennem a szikra,

szívem a parazsat issza,

lent járt mélyen a vödör,

bajszom élő vizet pödör,

vizes tüzet égi mannát,

jeges tálcán angyal kínál,

pislákolva hörpintem fel,

mennyei mámor átölel,

zúg,zúg,zúg, zúg a szent Ruah,

húsvét jön a kárpit hasad,

zúgj, zúgj, zúgj, zúgj ó szent Ruah,

 az Ige sohasem csalaszt,

pörge bögre ritkán csömpe,

engedem a kút mélyére,

élő vizet hoz a vödör,

forrás tör fel nem kell csöbör,

lángol perzsel a kút régen,

a versemnek nincs is vége,

ki a Lélek vizét issza,

vágyik annak szíve vissza,

koccan vödör  loccsan öröm,

koldus szívben angyal zörög,

robban a víz a kútkáván,

alélsz omlasz puha párnán,

voltam én is fügefácska,

 gyümölcs nélkül az Egyházban,

irgalmában metsz és öntöz,

füge tejben mézben fürdök,

termésemből Neked küldök,

Keresztjétől részegül (t) ök!


16.

ÖLD MEG A GÓLEMET

A szíved ékszer herendi váza

benne örömeid sok sok virága,

a mennyei réten többet szebbet

angyal kertből szedtem frissen  ezret,

óh jaj, nem tudom neked átadni

virágaid kell onnan  kidobni,

nárciszaid foglalják a helyem!

Értem! Jézusért!

Gyilkos legyen benned a szeretet,

vágd a sziklához a szörny gólemet!

Élek Én, Én Vagyok az erős szikla

Rajtam magát pokol összezúzza.

Boldog ki vizem szomjasan issza!

Mind szabadul, aki hittel fogadta!

Szent József ünnepén.



17.

MÓZES BOKRA

Tűzfészek, de nem kell kioltani

pecsétek, melyeknek lángolni kell,

perzsel szívet és a bűnt égeti

perzsel nyelvet sózott Igét hirdet,

perzseli  szíved, s megnyílik Neki

és befogad eget s malasztokat,

imádd és tűzmadár szárnyakat ad

imádd és égő tűzdalra fakadsz,

lelked mint szeráf dalol már neki

és roppan pattog benned a parázs,

abba ne hagyd  csípjen meg a darázs

Jahve bokra a titkot hirdeti,

SMÁ JISZRAÉL

vesd le sarud ÉLJ közelebb HALLD és LÁSD!




TÁNCI TÁNCI

Rigmus a szívnek
ritmus a lábnak,
akik táncolnak
többé nem fáznak,
forr a szeretet
a menny megnyílik,
keringve rebben
ajtón átsiklik,
élet a szívnek
öröm a  lábnak,
a bokák égnek
táncolva szállnak,
szállnak  bűn felett
érnek a partra,
ízzon fel a szív
vízum van rajta,
Isten ezt így akarta.


A Tánci Tánci c. verset a fenti kép és az abból születő elmélkedés
ihlette, mely itt olvasható.
 ÁTTÁNCOLT vagy ELTÁNCOLT ÉLET
 A gyermekkel táncoló férfi képét azért szeretem, mert az Élet az IGE lényegét ragadja meg.
 Ha hagyjuk, hogy Isten vezesse lépéseinket az élet táncában, akkor Ő ilyen elragadtatott örömmel tudja megajándékozni a Vele való kapcsolatunkat. Jézus úgy szeretne velünk lépésről lépésre betáncolni a mennybe, hogy Vele keringőzve, karjaiba kapaszkodva, szemeibe tekintve, szívében akaratában elmerülve észre se vegyük, hogy áttáncoltuk az életet és Vele átforogtunk és beforogtunk a halál kapuján az Életre.
Lépésről lépésre félelem nélkül örömből a mennyei örömbe.
Ha ez nem így van, akkor annak csak mi vagyunk az okai. Az élet ui. olyan, mint egy nagy tánciskola, ahol az ÚR a tánctanár. Az engedetlenség, a szándékos kételkedés és hitetlenség pedig olyan, mint a Táncos felkérésének, ajánlatának az elutasítása. Ilyenkor a ránk váró öröm helyett engedetlenségünk keserű extasi piruláival etetjük magunkat. Felpörög bennünk a depresszió, felszippant és becsavar a hitetlenség forgószele, majd megtépett, összetört roncsként kivet magából ez a pokoli ciklon az alvilág partjaira.
Én inkább Jézussal szeretnék táncolni, mint a forgószéllel!
Bátyám egy alkalommal kikapott a fakanállal, mert nagyon rossz fát tett a tűzre. Emlékszem, hogy a szennyes ládán sikongva ugrálva kapkodta a kis lábait melyen a fakanál csattogott.
Mindhárman sírtunk. Mami, a bátyám és én.
Aki nem Istennel táncol, a végén majd úgy fog ugrálni, ahogy az ördög húzza vég nélkül a nótáját. Akkor azonban már hiába bánja, hiába kapkodja a lábát.
Jézus világosan fogalmaz. Lk11.14
Aki nincs velem, az ellenem van, 
aki nem velem gyűjt, az szétszór.
19.
ENGESZTELÉS

Roppan a derék
 fájásból elég,
hasít az ideg
 kiráz a hideg,
görcsöl a tenyér
 tövis a fején,
a hit megdermed
 hol van a Kegyelem,
ott van a szívben
 erőt ad érzed,
kulcsold a kezed
 szíved nem remeg
Jézus az ki él
 már semmit ne félj,
remény van Benne
 fogadd szívedbe,
roppan a derék
 Ő már benned él,
ez neked elég!
 Felajánlásból
sohasem elég,
míg tart az élet
engesztelj Véle!


EgyikTestvérünk ismét erős gerinc és más fájdalmakkal érkezett. A csendes szentségimádás alatt úgy éreztem, hogy Jézus üzent neki és leírtam az érkező gondolatokat, majd felolvastam Neki. Elmondta, hogy aznap kapta meg az eredményt, hogy összeroppant az egyik csigolyája. Lám! A vers első sora éppen ezzel kezdődött, pedig nem tudtam róla. Köszönjük Jézus a vigasztalást!

20.
RÉSZEG VERS


(nyelveken szólva, imádkozva)
Vizet ittam lángot ettem,
Szentlélekkel óh beteltem,
egész úton énekeltem,
krimpszen lakkón lajsza lojtán,
pájsi májszi glosszolájtán,
palatábla versel, rímel,
a rímre meg hitem felel,
palavessző irka firka,
Jahve panta tronto prijlah,
öröm mozdul tollam csordul,
tollam mozdul öröm csordul
Lélek mozdul nyelvem csorbul
Lélek csordul csajkám fordul
élő vizem lángba borul,
szívem katlan víz forr rajta
agyam kotta nyelvem trotta,
Ruah pattan lélek zakkan,
vizem mozdul glosszolajla,
részeg szívem rímet farag
üresen sor lám nem marad,
prippen preppen a rím
Jahve szíve reppelni hív,
lángol a kút, sara is ég,
robban a rím táncol az ég
Szentlélekből sosem elég,
vizet ittam tüzet nyeltem,
Szentlélekkel óh beteltem,
a nyelvemet elvesztettem,
ki a nyelvem megtalálja,
a tolmácsot gyorsan hívja
HAallelujah HAallelujah!
Nyelvima ez versbe öntve
Ruah súgta ki ne öntsed,
szíved nyelved bele öltsed
firren forran a Lélek forrás
részegülve jó a tolmács,
szinkront adjon a mennyország.
HAallelujaAHahahahahahah!

Szeláhszeláhszeláhszeláh!
JAahahahaAh!

RÖPTÉBEN RAPTUS/1.
(Röptében elragadott,
megragadott,
elragadtatott.)



rebbenő robbanás
teremtő foganás,
raptus az égben
szíved nem ég el,
rebben a  Verbum
repdes a szó,
szárnyal a lélek
Lelket fogadó,
virul és rebben
a piruló szó,
a szemérmes  szív
hitben csacsogó
nász a zuhanás
dördül a foganás
rebbenő robbanás
teremtő zuhanás
röptében raptus
szívem a koldus
a sólyom lecsap
végleg  megragad
a mennyei bank
mindent odaad
röptében raptus
elragad a szó
repül  a sólyom
lecsap a mélybe
rebben a verbum
vijjog az égben
szívem nem éhes
conceptus immár
az emberi szó
Istené most már
az emberi szó
teremtővé vált
adj hát érte zokogón
bőséges hálát.



VIRÁGVASÁRNAP



Lassan jön jön az ujjongó tömeg
és nem is sejti, hogy ez gyászmenet,
hullámzik belőlük a hozsanna
vidáman repesve csóvál az ÚR szamara,
Jézus mindent tud és lát
átlát a farizeusi szitán,
látja bennük a gólemet
tudja, hogy ez gyászmenet,
mégis él és ég benne az öröm
látja a jövőt a Golgota fölött,
tudja a jövőt az ember felett
tudja, hogy minden beteljesedett,
hallja szívében a Lélek hangját,
tudja, hogy ki lesz az áldozati bárány
hallja a hömpölygő hozsannát,
érzi törött csontok fájdalmát
mégis bátran biztatatja szamarát,
tudja, hogy gyönyörrel itat a Kálvária kútja
tudja, hogy hozzá vezet majd minden élet útja,
látja, hogy gyöngyözik habzik a patakzó vér
tudja, hogy ez a forrás mindennél többet ér,
lassan jön jön az ujjongó tömeg,
nem is sejti még, hogy ez már gyászmenet
ma még hangosan hozsannát kiált,
de szívében ácsolja már a Kálváriát.





FELTÁMADOTT

megrengett a föld mélye

megmozdult a sír méhe,

megfájdult a kobold füle

megkondult a dobhártyája,

angyal fújt a sófárjába

dördült zengett sziklát tördelt,

kobold meg a földön térdelt

mert íme kijelentetett,

ma minden beteljesedett

nincs hatalma a halálnak,

kobold hódol a Királynak

felvirrad a zengő hajnal,

szétszalad megreped az éj

érkezik ki él és ítél,

angyal száll le robban az ég

 érkezik ki él és ítél,

kerub fúj a sófárjába

megtörött a halál átka,

villámlik a sabbat vége,

megolvad a sír pecsétje

gördülve hirdeti a szót

nézzétek nincs itt

FELTÁMADOTT

Rövid magyarázat a Föltámadott c. vershez: Előbb volt készen a vers és utána kaptam az ötletet, hogy keressek rá a neten a sófár hangjára. A „zörejek” tehát nem hanghibák, hanem a zsidó liturgia ékes hangszerének a sófárnak a hangjai. A hanghatásokkal együtt egy kicsit az egész olyan lett, mintha a nagypénteki sötétség és vihar végén a mennyből leszálló angyal gurítaná el a sírkövet.  
 A zsidó liturgia szerint a sabbatnak péntek este van a bejövetele, kezdete és szombat este van a kimenetele, vagyis a vége. Ekkor oltják el a szombat gyertyáit melyek a sabbat egy napos ideje alatt folyamatosan égtek, fényt adtak, várakozva a Messiás érkezésére. A sabbat vége tehát eredetileg sötét és szomorú volt, mert az ünnep elmúlt és a Messiás nem érkezett meg. Hitük szerint a Messiás egyszer és végleg egy sabbaton fog majd megérkezni. A versben azonban a sabbat kimenetele fényes, mert az Angyal és a Kerub bejelentik, hogy érkezik a föltámadott Messiás. Kétszer jelentik ezt be, mert akkor érvényes a bizonyosság a hagyomány szerint, ha azt legalább két tanú erősíti meg. 
A vers elején egy vadállat hörgése hallható kétszer is. Arra utal, hogy hörögve menekül a halál, a vesztes alvilág az ÉLET URÁTÓL, és prüszköl attól, hogy kénytelen kelletlen, akarja, nem akarja, de hirdetnie kell a jó hírt, vagyis az Evangéliumot az alvilágban. Mert el kell mondania, hogy Jézus feltámadt és azt is el kell mondania, hogy miért, hogyan és kitől szenvedtek vereséget. És tovább hörög, menekül és prüszköl a SZENT érkezése miatt is. 
 A Kerub pedig a sírkövet elgurító örömmel, gördülve hirdeti ki a világba az örömteli szót, az Evangéliumot. Nincs itt! Feltámadott! Mt28.6 
A sabbat liturgiájában a kiddus kehelybe mindig annyi bort töltenek, hogy az bőségesen túlcsorduljon. Prófétai jel ez, mely Jézus keresztáldozatának túlcsorduló kincseit jelzi előre.

Bőséges áldást és a szívetek kiddus poharán túlcsorduló Húsvéti kegyelmeket kívánok MINDENKINEK! 

 Áldással és szeretettel! Tibor atya




MINDENT
borzalom és kín
a szeretet hív,
hív az áldozatra
hív a keresztútra,
tudod, hogy megtöretsz
tudod, hogy megöletsz,
őrület a bűn epéje
kín a kárhozat esélye,
őrület a bűn
üvölt a kárhozat
ezért mindent odaadsz!



FORRÁS a GOLGOTÁN
favágó voltam egykoron
elismerem,
van, hogy ma is faragok,
balta nélkül ütök csapok
ilyenkor keresem a rímet,
és számolom a szótagot
ha nincs rajtam a kenet,
tollam hiába emelem
imába fordul  bennem a vágy
s a lelkem Hozzád kiált,
és kapom a rímet
és kapom kapom a szót,
a mindeneket vigasztalót
a szentség útján járok,
faragom baltás keresztem
mire a pogány népek ,
majd engem szegeznek
Jézusom el nem eresztem
mint mikor a vízcsap helyett
a tűzoltócsapot engeded
úgy teltem e verssel tele,
jöttek röpültek a rímek,
és csak kapkodtam fejem
és a szívem eszmélt rá,
ember!
ma megnyílt a forrás
Nagypéntek van,
s ezért van szíved tele!
éld az életed Vele!



NAGYSZOMBAT
csend van
elcsendesült minden
vége a pénteki viharnak
koboldok vércseppek után
kutatnak
s győzelmet ugatnak
hallgat a menny
angyalok ezrei sírnak
Mária érzi  
felvirrad a holnap.




HÚSVÉT HÉTFŐ

 hazudtak a zsoldosok
 méregfoguk harapott 
szétterjedt a sékel mérge 
beteg lett sok ember hite 
immunis az Igazság 
kiderül a hazugság 
a karaván nem halad 
halott kutya nem ugat 
a hazugság döglött marad 
az Igazság él és szabad 
nyomában élet fakad 
nem lehet megölni 
csak a testét megtörni
 nem jön be a hadicsel 
a hazugság hoppon marad 
Jézus föltámadt és él
 a sír üres maradt 
eltölt a tapasztalat
a húsvét húsvét
marad.






                                RÖPTÉBEN RAPTUS/2. 





RÖPTÉBEN RAPTUS/2.


Nászmisére menet

utolért a kenet

lecsapott a sólyom röpte

elmém a Felhő födte

le kellet állnom

mert láttam a múzsám

le kellett állnom

mert hallottam a hárfám

és fogtam az irkám

és vettem a pennám

és verdeső szívvel

kaptam a Lelket

és írtam és sírtam
remegő sorokat
fényes kenettel
dalolt bennem
az ünneplő gondolat
címe nem is lett más
röviden csak
a kenet és a
NÁSZ
Bájos csacsogás
huncut lobogás
pajkos dobogás
önfeledt lángolás
szüntelen égek,
Érte 
élek e
tűzben,
pajkos a lobogás
bájos a dobogás,
huncut a csacsogás
lám ez a NÁSZ,
egy új élet, egy új szív,
és egy új világ
hol Jézus a vőfély
Jézus a Király
és a szívem a nászház
oltárom a szerelem,
életem az áldozat
mely mindent odaad,
áldozatban élek
szüntelenül 
Érted,
te adtad Jézus
köszönet Érte
lám ez a NÁSZ
csordul a szerelem
mikor életem leteszem
túlcsordul az áldás
az áldozat oltárán
lám ez a
NÁSZ



Orsz,Onk.Intézet - Irgalmasság Kápolna
Köszönöm a megtisztelő meghívást a Kórházkápolna búcsús ünnepére.
Áldás és nagy öröm volt a Hívek Közösségével együtt imádkozni az Isteni Irgalmasság ünnepén.
Ez az egyszerű versike a hazafelé vezető úton született tegnap este. Küldöm hálás örömmel és szeretettel!
Áldással! Tibor atya

DOROMBOL
dorombol
bennem a hála,
dörömböl
bennem az öröm,
túlcsordult
az irgalom láva
ördög
nem maradt kövön,
méztengerben
fürdik a lelkem,
pihen a lant
csak a szív dalol,
AKI ma betöltött
minden űrt
köszönöm,
hogy holnap is
dalolni küld.




BALLAGÁSRA

Táncol a tavasz
 az évek véget érnek,
Benned a vágyak az égig érnek
lángoljon a tudás,
érett legyen a bölcsesség
éljen Benned a szeretet,
az igazi érettség
másoknak mindig,
áldás és egy jó szó
LÉGY!


A fenti sorokat Goethe egy gondolata ihlette.
„A nemes embert előre viszi egy női jó szó.”

Áldással és szeretettel Alexának Tibor atyától.


BÚS, ANYÁK NAPJA


Bús hideg ez a májusi nap
mikor az ember demens marad,
búsulok érted Anyám akkor is
ha ezt Te már nem érted,
mert elvesz tőlünk a demens féreg
bezárul a kapu sötét lesz börtönöd,
sírsz, mert látsz és mégsem
sírsz, mert hallasz, de szavam sem érted,
menekülsz, mert
félsz a sok idegentől,
riadtan kiáltasz  börtönödből
veled és érted sírok Anyám,
és én is kiáltva kiáltok Hozzá
kiáltok és áldom és áldom ŐT,
mert nem jön a nyelvemre átok
áldom ŐT és Őrá nézek,
ki egy nap elmerült a sötétben
áldom ŐT,
mert láthatom újra a húsvéti fényben
áldva imádkozzatok fiak és apák
bízzatok,
a trónnál megismer minket Anyánk!


 HAZAMENT
(nem konkrét eset)


Óh, ez nem az élet vége
és nem azért lett most vége,
mert a kajtató halál őt utol érte
óh, ez nem az élet vége,
igazán, csak most kezdődött
eddig csak a hitben és
Krisztusban elrejtve fejlődött,
és annyiban más ez most éppen
hogy mi nem látjuk többé,
amint ágyhoz kötve vergődött
riadt volt, mint a kismadár,
lekötözve kórházi ágyán
riadtan néztük mi is,
sírástól görbülve kábán
imátlan tehetetlen árván,
(anyátlan/apátlan)
majd elcsendesült a kórházi lárma
véget ért testében a földi dráma,
csend lett egy pillanatra…
és felzúgott az angyali gárda,
vigyétek, örömmel  vigyétek őt
lelkét az Úr a trónnál már várja,
Óh, lélek, ha megérkezel oda
rögtön küldj nekünk üzenetet,
hogy imáidra itt a földön
sok és számtalan csoda legyen,
tudjuk Uram, hogy szereted őt
kit éppen most hívtál haza,
tudtuk, hogy így lesz láttuk előre
és hála, hogy ő, aki szenvedett
megtisztulva érkezett oda,
áldott légy Jézus
áldott, amit teszel,
tőlünk,
 Te soha nem veszel el
Te mindig csak adsz
és mindig csak adtál,
és most sem történt más
mint hogy egyesültél azzal,
ki már csak Téged kívánt!
Alleluja! Alleluja! Alleluja!
R.I.P.

A KENYÉR ISTEN
Amint a pogány papnők
őrizvén a tüzet
lángjának cseppjeit
parazsa morzsáit
istenként imádták
úgy kereslek én
szüntelen eleven
parázsnál izzóbb
lángnál lángolóbb
tűznél tüzesebb
eleven fehérbe rejtezett
élő Kenyér Isten
morzsád izzó csillag
tüzed tejutat forral
lángod világot pörzsöl
ingyen adsz Életet
az Élet Kenyeréből
Tested szívemnek tüze
Véred elmém forralja
 hangom torkom
szeráfi lángcsóva
 mely mint a kémény
 szent nevedet
a világba kiáltja
áldott légy és áldott légy
óh szent Eucharisztia!
eleven Kenyér Isten
légy  hitem kovásza!