Halálra szánt aranyhal

"Hogy Isten szabad választása, amely nem a tettektől,

 hanem a meghívó akaratától függ,érvényesüljön." Rom9.10-16

Mit szóljunk ehhez? Igazságtalan az Isten?  Szó sincs róla. 
Hiszen megmondta Mózesnek és ez reánk is érvényes: 

Azon könyörülök, akin könyörülök, 

annak irgalmazok, akinek irgalmazok. 

Eszerint nem azon fordul a dolog, aki erőlködik vagy törekszik, hanem a könyörülő Istenen." Rom9.14-29

Kedves meglepett és meglepődött Olvasóm!

Nem tudom, hogy milyen gondolatok, érzések támadtak Benned amikor a történeteimet olvastad, melyek úgy igazak, ahogyan leírtam őket. Mielőtt bármilyen téves elismerő következtetést vontál volna le a személyemre vonatkozóan, el kell, hogy mondjam Neked,  hogy ennyi erővel megírhattam volna bűneim, gonoszságaim, hibáim történetét is, az azonban a jelenlegi blognál is hosszabb lett volna. 
(Ezen oldal alján megnyitható linken azonban elmondtam.)

Lehet, hogy kételkedve azt gondoltad magadban amit én is, amikor Medjugoreban hallgattam a szebbnél szebb tanúságtételeket és a végén már nem hittem el őket. 
(Gospa és az őrangyal Medjugoreban c. bejegyzésem) 
Magam sem értettem, hogy miért történtek ezek az események velem, de ha választ kell adnom, akkor én a következőt értettem meg a személyes üdvösségtörténetem során.

Önmagamban, Isten, Szűz Mária és a szentek segítsége nélkül

  egy rakás szerencsétlenség, csődtömeg ember vagyok.

Ha kiestem Isten tenyeréből a bűneim miatt, akkor azonnal bajok és problémák támadtak körülöttem. Ha alázattal vissza kértem magam oda, akkor meg sorra  kaptam az áldásokat. Ha állattenyésztői múltam szakzsargonjával próbálnám megfogalmazni ezt, akkor azt mondanám, hogy Isten a legjobb etológus Pásztorként bánt/bánik velem, mint aki jól ismeri juhait,  babárányait vagyis Titeket és birkáját, szamarát és barmát vagyis engem.

Megengedi, hogy megtapasztaljam, hogy mindig csak rossz lesz abból, ha Nélküle akarok dönteni és jutalmazza azt, ha rábízom magam. Én is így kondicionálom a kutyáimat az iskolában az elvárt viselkedés irányába. Köztük és köztem azonban az a különbség, hogy ha én úgy tudnék szót fogadni az Úrnak, amint ők engedelmeskednek nekem, akkor engem már életemben régen szentté avattak volna. Ez azonban azért is nevetséges és lehetetlen, mert az ebeim szófogadása és engedelmessége felülmúlja az enyémet.

Az az igazság, hogy engedetlen egy szamár vagyok és azért „kényeztet” az ÚR, és mert szeret, és mert szeret nem akar ütlegelni, különben sok verést kaphatnék. Eddig egy taslit kaptam Tőle és csókolgatom is érte a kezét, mert ez a tockos adta meg nekem az agydaganatot, az pedig elhozta a megtérést. Alleluja!

Megfenyíti az ÚR azt, akit szeret. Zsid12.4

Ha megüt is az Igaz, csak jóságból dorgál. Zsolt 141.5

Ha Neked nincs ennyi megtapasztalásod, tanúságtételed, akkor ez csak azért van, mert Te ezek nélkül is hűségesen járod az evangélium keskeny útját a hitben és az Úrnak nincs rá szüksége, hogy így neveljen, tereljen Téged. Hidd el, hogy ezért nekem a rosszabb, mint Neked, mert az Úrnak úgymond tömködnie kell engem jótéteményeivel ahhoz, hogy egyről a kettőre jusson velem, amint a kevésbé jó kutyába is tömni kell a virslit ahhoz, hogy tanuljon és haladjon. Ezzel szemben a buzgó, a tríbes kutya csupán a játék és a Gazda kedvéért is önmagától dolgozik lelkesen.

Ha nekem nem is hiszel, hát akkor hidd el Keresztes Szent Jánosnak az egyháztanítónak, hogy a hit tiszta útján, élmények és megtapasztalások nélkül járva Te Kedves Olvasó előttem jársz az életszentségben és az Istenkeresésben.

Vagy az is lehet, hogy talán még azért halmoz el engem az ÚR eme kegyelmeivel, mert nem talált nálam nagyobb bajban lévő bűnöst és most kifogott aranyhalként dédelget és őriz a tenyerében, hogy újra el ne vesszem, mert a cápák csak erre várnak.

Az azonban biztos, hogy ezt a blogot azért kezdtem el írni, hogy:

- az Úrnak hálát adjak jóságáért,

- megmentő és megtartó kegyelmeiért,

- megadjam Neki a dicsőséget a jelen és a késői utókor előtt is mielőtt meghalok és ne vigyem magammal a sírba a történteket,

- a tatúságtételek reményt és hitet adjanak azoknak, akik reménytelenségben és hit nélkül élnek.

Amikor a Nyolc Boldogság Katolikus Közösségben éltem a sok szép ének közül egy különösen is bevésődött a szívembe. Akkor még nem tudtam, hogy miért szerettem annyira azt az éneket, ma már sejtem. A dal szövege így szól:

Számold az ÚR tetteit, szívedet emlékeztesd,számold az ÚR tetteit, és meglátod majd imádságodban, hogy a számuk végtelen. 

Az aranyhal így szól az ARANYHALÁSZHOZ! 

Drága jó és szent ARANYHALÁSZ MESTEREM!
Ismerem minden kívánságodat. Most hogy kihalásztál a zavaros vízből és ÉLŐ Vízbe helyeztél, hálából mind a három kívánságod teljesítem Neked és megígérem, hogy:
- ezentúl engedelmes leszek,
- jobban bízom és hiszek Benned és jobban szeretlek Téged,
-  szentül akarok élni akaratod szerint. Amen!
...és ha még lenne más egyéb kívánságod, igyekszem azt is maradéktalanul teljesíteni Tibi bácsi haltartó kívánság kosarából.

Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek
miképpen kezdetben most és mindörökké! Amen