MINDENSZENTEK - JÉZUS SZÍVE TISZTELETE

Beteglátogatóba mentem a nyáron. Vittem magammal a betegek kenetét is, hogy e szentséggel is megerősítsem, megáldjam a súlyos Beteget.

A látogatás végén azonban én kértem meg Őt, hogy Te aki áldott vagy, Te aki Isten kiválasztottja vagy, Te áldj meg engem. Azóta Ő már a mennyekben van.

   Tizenéves volt, amikor izomsorvadást állapítottak meg Nála, majd néhány év múlva kerekes székbe került. Élete Párja hűséges szeretettel gondozta majd három évtizedig.

  Nyáron a születésnapján fényképek készültek Róla a családi albumba. Akkor még nem tudták, hogy ezután már a mennyei születésnapja következik. Amikor az egyébként sértetlen képeket előhívták, akkor vették észre, hogy az Ünnepelt baloldalán egy fehér folt van a szíve mellett. Kinagyítva a digitális képet jól kivehető volt egy szakállas Jézus arc. Majd a család megmutatott nekem egy Mátraverebély Szentkútról származó asztali szentképet. Kör alakú, talpas, forgatható szentképtartó volt, és az egyik oldalán a Szűzanya a másik oldalon pedig Jézus Szent Szíve kép volt látható a szakállas arccal.

Rögtön eszembe jutottak Jézus Szent Szívének ígéretei melyek közül kettő már akkor beteljesedni látszott:

„megáldom a házakat ahol Szent szívemet tisztelik,

„megvigasztalom őket minden szenvedésükben.”

A Megboldogult sokat szenvedő tisztelte Jézus Szívét és otthonában valóban ki is tette a Szent Szívet mutató képet, amint az Úr ezt kérte az Őt tisztelőktől. Ez volt hát a jutalma: az utolsó vacsorán a szeretett tanítvány, János volt az, aki Jézus keblére hajthatta a fejét. Most az utolsó földi születésnapján Jézus volt az, aki eljött és a Szenvedő szívéhez hajolt, hogy megerősítse és megvigasztalja, szeretetével és jelenlétével elhalmozza.

   Transitusa, mely nemsokára bekövetkezett a kórházban, Istent dicsőíti Jézus Szíve ígéreteinek további beteljesedésével:

„haláluk órájában biztos menedékük leszek.”

Erről írnom nem volna illendő, de a Családtagokkal együtt álmélkodtunk a körülményeken és a szívünk megtelt túlcsorduló kegyelemmel, hálával a megilletődöttségtől, megajándékozottságtól. Bár sírtak, mégis szent öröm élt bennük. Jézus minden elképzelést felülmúlóan jutalmazta az Ő Szent Szívének tiszteletét.

    Őszre elkészült a sír márványborítása is, melyről szintén fénykép készült. Ez a fotó is meglepetést hozott. A képen egy olyan fehér virágcsokor látható, mely a valóságban nem volt ott a síron a fényképezés pillanatában.

   Ezután nemsokára a Megboldogult idős Édesanyja egy üres sms-t kapott az Elhunyt kikapcsolt telefonjáról. A telefonszám stimmelt, Tőle jött. A virággal és az sms-l üzent. Ne aggódjanak Érte, jó helyen van:  Istennél a Mindenszentek között.

DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK A FIÚNAK ÉS A SZENTLÉLEKNEK MIKÉPPEN KEZDETBEN MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ! AMEN 

Jézus ígéretei Szent Szíve tisztelőinek:

1. Megvigasztalom őket szenvedéseikben.
2. Megadom nekik mindazokat a kegyelmeket , amelyekre állapotuk szerint szükségük van; minden szükségükben segítségükre sietek.
3. Egyesítem a megosztott családokat, családjukban békességet szerzek.
4. Biztos menedékük leszek életükben, de főképpen haláluk óráján.
5. Minden dolgukat, vállalkozásukat megáldom.
6. A bűnösök szívemben az irgalom forrására, tengerére találnak.
7. A lanyha lelkek buzgókká válnak.
8. A buzgó lelkek még nagyobb tökéletességre emelkednek.
9. Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erőt adok , hogy még a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtérítik.
10. Megáldom a házakat, ahol szívem képét felfüggesztik és tisztelik.
11. Szívem mindenható szeretete megadja a végső töredelem kegyelmét mindazoknak , akik kilenc egymás után következő hónap első péntekén megáldoznak.
Nem halnak kegyelmem nélkül, sem a nekik szükséges szentségek vétele nélkül. Isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban.
12. Nem engedem elveszni azokat, akik ezen ájtatosságot terjesztik, és buzgóságuk mértéke szerint megszentelem őket.

Sötét Mária.........Soha nem elég

Egyetlen pillantás megsebezte szívem, Mária ó anyám, úrnőm és kedvesem, mert Te vagy a legszebb lány, ó csodálatos Szűz, amiért a Király szépségedben gyönyörködik.    (Fr.Efraim)
                                                     

A napokban megkeresett egy középiskolás Fiatal és elmondta a borzalmat, amit megtapasztalt lidérces rémálmában. Az elmondottak és a körülmények ismeretében azt mondom, hogy valós démoni zaklatásban volt része.

Többek között a következőt is mondtam neki. Amikor Jancsi és Juliska elmennek otthonról, hogy egy kicsit gyönyörködjenek a környező erdőben, minél távolabb kerülnek az atyai háztól, annál nagyobb és élesebb a körülöttük ólálkodó veszély. Ha még csak ötven méterre távolodtak el, akkor bár ugyan a farkasok már észreveszik őket, de még nem támadnak, mert elegendő egyetlen kiáltás a gyerekek részéről és az Atya máris kirohan a házból segíteni. Ha viszont már olyan messze távolodtak el, ahonnan nem hallatszódik vissza a kiáltás, akkor bizony már elkezdik kerülgetni, csipegetni, kóstolgatni a kiszemelt áldozatot……majd ha úgy látják, hogy továbbra is szabad a pálya, akkor támadásba lendülnek. Vajon nem kerültél-e távol az Atyai háztól……? 

 A Fiatal azután még a következőt mondta el. Borzasztó álmában a gonosz lélek még szólt is hozzá és a következőt mondta neki:

„A Tiborhoz meg ne menjél, 
mert az a sötét Máriának adta magát.”

Rögtön megértettem az inverz üzenetet és nagyon örültem a különös megerősítésnek. Igen! Hurrá! Hurrá! Hajrá! Alleluja! Éljen a  Szűz Anya! Máriából soha nem elég, soha nem elég, soha nem elég! Minél inkább Neki adjuk magunkat, Ő annál inkább segít, hogy Jézus jelenlétében éljünk. Minél inkább Neki adja magát valaki, annál inkább elveszett az a lélek a gonosz számára.

  Nagyon régen kezdődött. Még egyetemista voltam, amikor részt vettem egy kilenc napos nemzetközi gyalogos zarándoklaton mely út egyenesen a Szűz Anya szívéhez vezetett és én is ott térdepeltem imádkozva a czestochowai Fekete Madonna  képe előtt. Majd a sok küzdelem után és ellenére most voltam csak különösen hálás Bocsa József piarista atyának, hogy ezen az úton vezetett tovább és azóta háromszorosan is elköteleztem az életem a Szűz Anyának.

- A szemináriumba lépés előtt elvégeztem Monforti Szent Lajos „Tökéletes Mária tisztelet” c. lelkigyakorlatát és azóta is minden reggel ezzel a felajánló imával kezdem a napomat.

- Már pap voltam, amikor kétszer is bejártam másokat is vezetve a harminc napos lelki utat, amely szintén önmagunk felajánlásával végződik a Szentháromságnak és a Szűz Anyának. (Nyolc Boldogság Kat.Köz. lelkigyakorlata)

- Idén tavasszal pedig elvégeztem a bizalom lelkigyakorlatát Kis Szent Terézzel és felvettem a barna skapulárét, mellyel még szorosabbra fűztem Édesanyánkkal a kapcsolatomat.

Igen! Biztatok Mindenkit....
....hogy tegye félre azt, ami helytelent esetleg eddig hallott Márióról és a Hit évében induljon el a hit útján bátran. Máriát boldognak mondja az Ige, mert hitt és éppen ezért Mindenki, aki meri fölvállalni a szeretet eme őrült kalandját, hogy a Szűz Anyának nyújtja a kezét és Vele járja tovább a földi élet útját, azt Ő védi és oltalmazza, mint Anya a gyermekét, a kígyó nem mer belé harapni, mert undorodik tőle, mint pióca az antibiotikumtól és boldog lesz annak a léleknek az élete vége és célja. És mindezt az oltalmat, védelmet, anyai szeretetet Máriától kapjuk!

Ave Maria!  Ave Maria!  Ave Maria!  Ave Maria!  Ave Maria!  

Egyetlen pillantás megsebezte szívem, Mária ó anyám, úrnőm és kedvesem, mert Te vagy a legszebb lány, ó csodálatos Szűz, amiért a Király szépségedben gyönyörködik.

Szerelmesem így szól, elmúlt már a tél, kelj fel már Kedvesem, sziklakert rejtekén. Ébredj fel szerelmesem, rejtőző galambom, a Király téged vár, szépségedet kívánja.

Hallom hogy közeleg az úton Kedvesem, hallom lépteidet Jézus egyetlenem. Bezárt kertembe jöjj, téged vár a szívem, a Király jön hozzám, szépségemben gyönyörködik.

Örömünknek oka, te lettél Mária, neked énekelünk, elűzöd félelmünk, mert Éva bukásából magasba emeltél, amiért a Király a szépségedben gyönyörködik.

DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK A FIÚNAK ÉS A SZENTLÉLEKNEK MIKÉPPEN KEZDETBEN MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ! AMEN

Célkeresztben/2.

Áldalak, amiért csodálatosan megalkottál, és amiért csodálatos minden műved. Lelkem ismered a legmélyéig, létem soha nem volt rejtve előtted. Zsolt139.14   

(...ez a bejegyzés csak a Célkeresztben/1.c. írással együtt olvasva érthető)

^{Két nappal a Célkeresztben/1. c. bejegyezésem után telefonon kerestek egy ismeretlen számról. Egy nagycsaládos régi kedves ismerősöm volt, akivel nem találkoztam és nem beszéltem már öt éve.} 

  ^{Elmondta, hogy a napokban álmot látott melyben szomorú voltam és hogy ebben az álomban Jézus üzent nekem. Nehezen szánta rá magát, hogy ennyi év után felhívjon és ezt a hírt elmondja, hiszen semmit nem tudott rólam, hogy mi történt velem mostanában. Nem ismerte a blogomat sem, nem tudott és nem hallott róla, így azt sem tudta, hogy egyáltalán föltettem a célkeresztes álmomat. Íme az üzenet egy részlete, melyet én nagy hálával, örömmel, megvigasztalódva és megerősödve fogadtam.}

                                                          

Drága gyermekem!

Ne csüggedj és ne félj! Légy erős,bátor,kitartó és állhatatos!  
A Gonosz küzd ellened és támad,de ne aggódj,  ne félj,nem győzhet le, mert te Velem vagy,a Mindenható és Hatalmas Istennel, te az Én gyermekem lettél és maradsz örökre. 

Szüntelen meg akar félemlíteni és eltávolítani téged Tőlem. 
Ne engedd, hogy meggyőzzön téged a hazugságaival,a  hazugságairól.
Te is tudod,Ő a hazugság atyja, a diabolos, mindent szétromboló, gonosz angyal, a sötétség fejedelme.
Annyi csodát tettem az életedben akkor,most ne lennék veled és ne támogatnálak? 

Szüntelen közbenjárásaid és könyörgéseid,hidd el, meghallgatásra találnak,de a maga idejében.Fontos,hogy ne add fel a küzdelmet, a harcot, hanem bízz Bennem továbbra is, és Belém kapaszkodva járj tovább a hit útján.A Sátán ott ólálkodik körülötted és lesi,mikor nyelhetne el téged, mikor csaphatna be, ezért hát légy résen és légy óvatos! 
A legfőbb célja az, hogy bekerítsen és a markában tartson téged és minden eszközt megragad, hogy ez sikerüljön neki.
Te az Én kezemet fogod és nem az övét, bármennyire is el akarja hitetni ezt veled. Ne feledd, Én veled vagyok és leszek mindenkor, amiben és ahol jársz.

 Vagyok, Aki Vagyok, a három személyű egy Isten, Aki soha nem hagylak el,veled járok és benned is szeretnék maradni örökre.
 Szeretlek,drága gyermekem! Ezt ne feledd,légy biztos ebben!

 Ugye mennyire igazak az ÚR Igéi?

Mindezek után kiárasztom Lelkemet minden testre. Fiaitok és leányaitok jövendölni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok meg látomásokat látnak. Sőt, még a szolgákra és a szolgálókra is kiárasztom Lelkemet azokban a napokban. Joel3.1

DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK A FIÚNAK ÉS A SZENTLÉLEKNEK MIKÉPPEN KEZDETBEN MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ! AMEN

Célkeresztben/1.

„Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ. Gondoljatok a tőlem kapott tanításra: Nem nagyobb a szolga uránál. Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.” Jn15,18-20

Szent István ünnepének éjjelén ismét álmot láttam.

Egy hosszú, poros, homokos tér egyik végében álltam. Meleg volt, erősen sütött a nap. Házak, épületek nem voltak körülöttem, a tér pedig a másik vége felé keskenyedett el, mint egy zárt katlan. A tér puszta volt és üres…

Amint a tekintetemmel a teret pásztáztam, a tér túlsó végén, tőlem kb. 40-60 méterre megláttam Jézust. Háttal állt nekem, de így is azonnal tudtam, hogy a két keze elöl össze volt kötözve és ítélethirdetésre várt.

    Néhány méterre Jézus előtt egy kb. egy méter magas fehér és csupasz márványtömb oltár tetején egy fekete alak volt kétrét görnyedve az oltárra borulva. Azonnal tudtam, hogy az ítéleten dolgozik és a leborulása az oltáron nem volt más, mint „hálaadás” a zsákmányért.

  Ekkor felsikoltottam. Az nem lehet, hogy Jézus a sátáné legyen és előre futottam, hogy Jézust elhozzam onnan. Még nem értem oda Jézushoz, amikor az oltáron a nekem továbbra is háttal kuporgó alak felemelte a fejét és a válla fölött hátra nézett rám.

   Tar kopasz volt a feje, szemei pedig az arcához képest aránytalanul nagyok voltak. Nagy fehér, üveges és jeges szemeivel úgy tekintett rám, mint akit célba vettek. Azonnal megértettem, hogy a céltáblája vagyok és én leszek a következő áldozat, aki után veti majd magát. A tekintetében fölényes gőg is volt és azt üzente, hogy ha Jézust elkapta, akkor nekem meg főleg nincs semmi esélyem ahhoz, hogy megmeneküljek.

  Futásomban megtorpantam a látványtól és a felismeréstől ám ekkor átölelte a vállam egy nagy erős fekete reverendás kéz. Szelíden kezdett elvezetni onnan, hogy ne menjek közelebb én pedig keservesen siratva Jézust, hangosan a következő mondatot ismételgettem: „de hiszen semmi álnokság nem volt benne, de hiszen semmi álnokság nem volt benne.”

   A reverendás kéz továbbra is a vállamat karolta, és hogyan haladtunk kifelé a térről én csak sírtam és sírtam és sirattam az ártatlan Jézust, aki a sátán fogságába került és látszott rajta, hogy az ítélet ellen nem tiltakozott, hanem szelíden és alázatosan várta a további eseményeket és a kivégzést.

   Ekkor ébredtem fel és jeges borzongás vett erőt rajtam. Ismerős volt már ez az érzés, ami valójában nem is érzés volt, hanem egy természetfölötti jelenlét észlelése. Ebben a jelenlétben bár nem láttam, de észleltem azt a két üveges és nagy fehér szemet, amelyek mint egy géppisztoly célkeresztjei rám meredtek a sötétben és tudtam, hogy a céltáblája vagyok. Úgy fókuszált rám, úgy mért be magának, mint egy vadászgép pilótája a célmonitoron befogott és bejelölt másik gépet, mely után már csak a fegyver billentyűjének a meghúzása, a nyomkövető rakéta kilövése és rövidesen és az ellenséges gép megsemmisítése történik. A tekintete félelmet és pánikot akart ébreszteni bennem: amint a rakéta elöl sem tud elbújni a célba vett vadászgép, éppen úgy  nincs menekvésem nekem sem.

   Annak ellenére, hogy Szűz Mária, Kármel Ékessége karjaiba menekültem és felszítva magamban a három isteni erényt a legirgalmasabb Szentháromságnak ajánlottam magam újra és újra, a jeges borzongás sokáig nem hagyott el és csak nagy sokára tudtam ismét elaludni. Zaklatottan, szaggatottan aludtam és nagyon fáradtan és későn ébredtem másnap reggel.

   A fekete reverendás, erős, szelíd és szerető kar, amely átölelt és a elvezetett a térről, Bíró László püspök atya volt.

A napokban kaptam meg hírlevélben a Gospa szeptemberi üzenetét:

Medjugorje, 2012. szeptember 2.

„Drága gyermekek! Míg a szemem néz benneteket, lelkem azokat a lelkeket keresi, akikkel egy szeretne lenni - a lelkeket, akik megértették mennyire fontos imádkozni azokért a gyermekeimért, akik nem ismerték meg a Mennyei Atya szeretetét. Hívlak benneteket, mert szükségem van rátok. Fogadjátok el a missziót és ne féljetek, meg foglak erősíteni benneteket. Be foglak tölteni benneteket kegyelmeimmel. 

Szeretetemmel megvédelek benneteket a gonosz lélektől.

Veletek leszek. Jelenlétemmel vigasztalni foglak benneteket a nehéz pillanatokban. Köszönöm nyitott szíveteket. Imádkozzatok a papokért. Imádkozzatok, hogy a Fiam és a közöttük lévő egység minél erősebb legyen és egyek legyenek. Köszönöm nektek.”

Közeledik Kisboldogasszony ünnepe. Egy évvel ezelőtt ekkor indítottam el ezt a blogot. Hálát adok Istennek a Kegyelmekért, a Szűz Anyáért, az Olvasókért....és imádkozom továbbra is értük.

Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek, 

miképpen kezdetben most és mindörökké! Amen

                   

...aki megerősít engem

„Az isteni bölcsesség szelleme, amely az alázatos lelkekben lakozik, mindig arra törekszik, hogy a lelki kincseket titokban tartsa és a hibákat nyilvánosságra hozza.”

(Keresztes Szent János Aranymondásai XIV/29. Bp.1993)

Tökéletesen egyetértek ezzel az igazsággal. Aki időrendi sorrendben olvassa a blog történeteit, az tudja, hogy a fenti szabályt is igyekeztem betartani. Mint a kármelita Skapuláré Társulat tagja, ha látszólag mégis eme fent megfogalmazott igazsággal szemben ellentétesen cselekszem a blog írása közben és a jelen bejegyzésben is, akkor annak alapos okai vannak.

   Egyrészt már a bemutatkozásban említettem és idéztem a Tóbiás könyvéből vett igei szakaszt, hogy számomra az mindvégig vezérlő Ige marad. Másrészt oly korban élünk, amikor a hit megerősítésére igen nagy szükség van, és úgy gondolom, hogy ezzel Keresztes Szent János a hit nagy mestere és tanítója is egyetértene. Harmadrészt nagyon tisztelem és szeretem azt, amit Isten ad az Egyháznak a Megújuláson keresztül. Ha szerény életem eseményei, ha csak egy picit is de erősítik a Megújulás létjogosultságát, hitelességét, akkor írásra merem adni a fejem és a lelkem.

  Jelen sorokkal hálával szeretnék beszámolni két Ige aktualitásáról az életemben. Az első:

És ez lesz az utolsó napokban, mondja az ÚR:

kiárasztom Lelkemet minden emberre, akkor fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, ifjaitok látomásokat látnak, öregjeiteknek pedig álomlátásai lesznek....Joel 3.1-5

Ugyan öregnek még nem mondanám magam a 49 életévemmel, de bizony már az ifjak közé sem tartozom. A második Ige pedig a következő:

Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem…Fil 4.13

 Április 25-én a következőt álmodtam.

Szabadtéri szentmisén vettem részt egy nagy zarándok csoporttal. Nem tudtam, hogy hol vagyok, nem tudtam kik vesznek körül, csak azt tudtam, hogy szentmisén vagyok és ott állok magam is a tömegben civil ruhában. Kellemes nyári nap volt és előttem mintegy húsz méterre volt a miséző oltár magas árnyas fák alatt, ám az oltár mögött nem állt senki. Ekkor váratlanul azt tapasztaltam, hogy azonnal összeesek, ha nem megyek ki a tömegből a friss levegőre, mert olyan rosszul éreztem magam. Megjegyzem soha nem ájultam még el és minden sorban állást, akár a katonai díszőrséget, akár az egyházi liturgiákat a kánikulában… mindig jól viseltem.

   Elindultam hát a legrövidebb úton előre az oltár felé, hogy kimegyek a tömegből a szabadba, amikor tudatosult bennem, hogy elkezdődött az áldoztatás. Papot most sem láttam, aki a megszokott módon áldoztatott volna a miséző oltár előtt, és az emberek sem álltak sorba áldozásra várva, ellenben az oltár sarkától kissé oldalt  balra és a tömeg előtt görnyedten ült Valaki aki egy kis sámlin és  én tudtam, hogy rám várt. Egy idős,  hosszú hófehér hajú és szakállú férfi volt, földig érő fehér albában. Haja a vállánál is hosszabban ért alá. Szó nélkül tudtam, hogy engem várt és azt is tudtam, hogy mit kell tennem. Oda térdeltem elébe anélkül, hogy külön hívott volna, Ő pedig a jobb tenyerével a tömeg elöl eltakarta oldalt az arcát, mint aki súgni készül valamit. Közel hajoltam hozzá, Ő is közelebb hajolt az arcomhoz és kinyitotta a száját és a nyelvéről egy kerek, fehér szentostyát nyújtott felém, melyet kézzel át is vettem a kinyújtott tenyeremre és megáldoztam. A szentostya nem volt nedves. Erővel töltött el, felálltam és Közte és a miséző oltár között kisétáltam a szabadba friss levegőt szívni.

   Ekkor ébredtem fel arra, hogy azonnal elájulok, mert olyan rosszul éreztem magam, mint még soha. A fejem forró volt és légkalapácsok dübörögtek benne, a szívem pedig úgy zakatolt mint Keresztfiam kedvenc mozdonya a Thomas. Megmértem a lázam. Még elfogadható lett volna, mert csak 39.3 volt. Ez a láz önmagában még nem igazolta ezt a rendkívüli rosszul létet. Megmértem a vérnyomásom is és a mért értékek normálisak voltak. Ellenben a pulzusszámom majdnem a háromszorosa volt a normál megszokottnak. Reggel négy óra volt, lázcsillapítóm nem volt otthon így elmentem langyos vízzel lezuhanyozni.

   Napközben aztán két lázcsillapítót vettem be és du. kettő órára már csak hőemelkedésem volt. A pulzusszámom ellenben csak másnap délutánra kezdett közelíteni a normális értékhez, a fejfájásom pedig még napokig eltartott. Közben kórházba kerültem és vesegyulladást állapítottak meg. Egy hétig feküdtem az urológián és a májusi eleji négy napos ünnep után kerülhettem haza. Gyógykezelésem jelenleg ambulánsan folytatódik.

 Szívemnek ez a rendkívüli és órákon át tartó zakatolása nagyon elfárasztott, mert a majd háromszor magasabb pulzus szám a véleményem szerint ahhoz hasonlítható, mintha órákon át sprinteltem volna pihenés nélkül. Most adtam hálát a korábbi sportolásért, mely nélkül a szívem talán nem bírta volna ezt a tempót. Ugyanakkor és elsősorban Istennek a mi Urunknak adok hálát, hogy a betegségemben így megerősített és lelkileg ellátva, táplálva nézhettem szembe a reám váró nehéz napoknak......
(Eltelt azóta hat év. Teljesen meggyógyultam. Néhány évvel később ismerkedtem meg Szent Charbellel. Lehet, hogy Ő jelent meg álmomban? Azóta minden nap imádkozom Hozzá.

Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben most és mindörökké! Amen

Staféta

A karizmák olyanok, mint a derék Asszony keze, mely nélkül nem tudja kiszolgálni a vendégeket, nem képes bekötözni sebeiket.

A Szentlélek figyelemre méltó jelének és mérföldkőnek tartom azt, amit Damian Styne által cselekszik Isten ma az Egyházban.

Néhány évvel ezelőtt tartott első alkalommal gyógyító lelki napot Hazánkban a váci székesegyházban. Ezen a misszión én is ott voltam és szinte kapkodtam a fejem és a szívem örömömben a rengeteg gyógyulás láttán. A templomban körülöttem a szemem és fülem láttára elevenedett meg az Evangélium, süketek hallottak, vakok láttak, sánták jártak és……végre erővel hirdették az Örömhírt a Szegényeknek.

   Február végén ismét Hazánkban járt Damian és az IGE EREJE címmel tartott lelkigyakorlatot melyen én is részt vettem. Ezen a négy napon szintén meggyőződhetett Mindenki arról, hogy a Lélek ma is ott fúj ahol akar és ott ahol hittel, gyermeki bizalommal fogadják az ingyen adakozó Jóságot, ott megjelennek a karizmák az Egyház javára. Magam is örömmel, hálával és alázattal fogadtam a Testvéreken keresztül megjelenő és felém is szolgáló karizmákat. A lelkigyakorlat harmadik napján pedig a Gazdagréti templomban lehettünk hálás tanúi a Lélek tömeges gyógyításainak Damian szolgálata által.

A staféta idejét éljük.

 Nemrégen halt meg Emiliano Tardif atya aki kat. pap volt és évtizedekig járta az öt kontinenst a gyógyítás szolgálatával. 
     Nos én valóban a Szentlélek mérföldkövének tartom azt, hogy ez a szolgálat úgy folytatódik tovább a kat. Egyházban, hogy a gyógyítás karizmáját nem egy kisebb vagy nagyobb Valaki kapta meg az egyházi Hierarchia tagjai közül, hanem egy többgyermekes katolikus Édesapa.
    Szerintem Tardif atya a mennyből egy nagy mosollyal a szívében és az arcán adta tovább a gyógyítás pásztorbotját Damiannak és ezzel a Lélek mintegy új irányt is mutatott az új évezredben: ez fog következni egyre nagyobb számban és egyre nagyobb erővel, készüljetek fel rá, mert már itt is van az ideje.  - A Lelket ki ne oltsátok...1Tessz5.19

  Mi következik ebből. 

Az, hogy a papi hatalmat gyakorló Klérusnak alázatot kell tanulnia és gyakorolnia  és ez az alázat vezeti el őket egy nagyobb szomjúságra a Lélek ajándékai után. Annak, aki még nem tanulta meg a II. Vat. Zsin. tanítását a karizmákról (Lumen Gentium 12.) most a Lélek ad példát és tanítást arról, hogy a karizmák ma is élő, eleven és nélkülözhetetlen ajándékok az Egyház, a Test építésében és Isten szuverén módon annak adja, akinek akarja. A csodákat lám most egy laikus által cselekszi immáron évek óta. A Kegyelem vonat ha elindult nem vár, nincs megállás, ám a beszállásra  még mindenkinek van lehetősége. A II. Vat.Zsinaton volt olyan vélemény, hogy a karizmák csak az ősegyház  idejében működtek és azóta mint idejét múltak nem szükségesek. Ezzel szemben  a karizmákkal kapcsolatban a Zsinat Suenens bíboros állásfoglalását fogadta el, mely a már említett LG-ben fogalmazódik meg. Ugyanez a Bíboros mondta  - és ezt jobban, szélesebb fórumon és gyakran kellene tudatni  újra és újra Mindenkivel, hogy végre megértsék -:

 NEM A MEGÚJULÁS A KARIZMATIKUS, 

HANEM A TELJES ÉS MINDENKORI EGYHÁZ.

Kis Szent Teréz írja, hogy Istent mélyen megszomorítja, hogy ha akkor, amikor az ÚR az ő adakozó örömét akarja kinyilvánítani, mi nem fogadjuk el azt. Hát ki vagyok én por ember ahhoz, hogy lefogjam az Isten kezét, amikor az ajándékozásra mozdul és azt mondjam: jó, jó ám legyenek csak karizmatikusok is a sokszínű Egyházban, elfogadom őket ha már vannak, még termet is biztosítok számukra.......csak azt ne várják tőlem, hogy én is nyelveken szóljak…….stb. 
-Törekedjetek a prófétálásra és ne akadályozzátok meg a nyelveken szólást sem.1Kor14.39

  Mióta nincs joga az Úrnak ahhoz (Teréz után szabadon fogalmazva) hogy bármely korban, úgy és olyan módon nyilvánuljon meg a saját tulajdon Testében, ahogyan Ő tartja a legjobbnak? 


Bizony a kishitűség ma a teológiai racionalizmus ruhájába öltözik és rejtőzik és a gőgre érzékeny és megszomorított Lélek más lelket keres, akinek végre örömmel és ingyen adhat. 

Boldogok a lelki szegények (Mt5.3).....

……mert Isten nem méri szűken a Szentlelket, amikor adja (Jn3.35)

 A karizmatikus Kis Szent Teréz akiben a Lélek több ajándéka is munkálkodott valóban szegény volt, ezért írhatta a következőket: 

„Tudjátok, hogy én szegény vagyok, de a jó Isten mindig megad nekem mindent,

 amire szükségem van.” (Cs63)

„A Mester művének szolgálata nem tesz engem nagyobbá…csak az vagyok, amit a jó Isten megálmodott rólam. A lélek attól még nem lesz szent, hogy Isten eszközül használja. Csak olyan, mint az ecset a művész kezében.”(CS161)

Daniel Ange testvér a Sebeket gyógyító szeretet című könyvéből valók az előző idézetek. Daniel Kis Szent Terézről ír ebben a munkájában, melyben egy fejezetet a karizmatikus Teréz bemutatásának szentel. Ebből egy rövid részletet begépelek ide:

A derék Asszony keze 71.old.

A kapott karizmák gyakorlásakor tehát engednünk kell, hogy a Lélek másoknak ajándékozzon bennünket. „Aki önmagára hajlik vissza, az meddővé teszi a Lelket. Buzgón kell gyakorolni a felebaráti szeretet cselekedeteit.” (Teréz CJ31) A szeretet pedig éppen a karizmák alázatos elfogadásában és megfontolt gyakorlásában fejeződik ki. A karizmák olyanok, mint a derék Asszony keze, mely nélkül nem tudja kiszolgálni a vendégeket, nem képes bekötözni sebeiket. Láttuk, hogy Teréz összekapcsolta a Korintusiakhoz írt levél 12. és 13. fejezeteit. Most a gyakorlati következtetéseket is levonja abból, a tényből, hogy Szent Pál a 13. fejezetben szereplő Szeretethimnuszt a 12. és a 14. – a karizmákról szóló – fejezetek közé illesztette. Pál számára ez a három fejezet szétoldhatatlan egységet képez.

Nagyot téved az, aki kiragadja belőle a 13. fejezetet, azon a címen, hogy csak a szeretet számít. Teréz egész életével tiltakozik az ilyesfajta rendellenes értelmezés ellen. Mi lenne a szeretet, ha nem testesülne meg a karizmákban? Teréz a szívet a Testbe oltotta, a szeretetet pedig a karizmák éltető elemének jelenti ki. Nem véletlen, hogy Pál, valahányszor a karizmákról beszél, a test hasonlatba építi őket. Ez a test maga az Egyház, melyről Teréz világosan látja, hogy nem élhet szív nélkül.

Nyolc Boldogság Katolikus Közösség Kiadó  Homokkomárom 2002

Bővebben Damianról:

http://www.karizmatikus.hu/hitvedelem/tanitas-atyak-tanito-testverek/141-damian-stayne-magyarorszagon

…és a karizmatikus kat. Egyházról

http://www.hagiosz.net/?q=langolohatodikfejezet

Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen

Domi a kis próféta

Uram, mi Urunk, milyen csodálatos széles e világon a te neved! Dicsőséged az egekig magasztalja a gyermekek és a kicsinyek ajka.   Zsolt8.1-3

   

Domi a keresztfiam nagyon szereti az autókat. Az elmúlt két hónap sajnos úgy alakult, hogy ha tudtunk is találkozni, nem tudtam játszani Vele a megszokott örömteli módon.   Ezért amikor végre hazakerült az új autóm két héttel ezelőtt, meglepetésként a toyotával mentem érte az oviba az Édesanyjával. Nagy volt a gyermek öröme a váratlan utazás felett és tettünk is egy nagy kört a városban, míg haza értünk.
Dominak nehéz napjai voltak mostanában a sószoba utóhatásai miatt és egyik nap igen rosszkedvűen ment el az oviba. Éppen tőlünk indult el érte Édesanyja /Húgom/ az oviba, amikor utána szóltam, hogy várjon meg, elmegyek vele a toyotával, hogy Dominak örömet szerezzünk.
  Így is tettünk, én pedig ügyesen elbújtattam az autót az ovi sövénye mellett, hogy ne láthassa ha  a gyermek, amikor kijönnek az utcára.  Mégis lebuktam., mert amikor Édesanyja fölment érte a csoport szobába, Domi ránézett és a következőt kérdezte.

Anyucikám, ugye a Keresztapuval jöttél az új autóval?

Nem volt beszédtéma közöttünk az ovi és az autó az elmúlt két hétben. Ez volt a második alkalom, hogy egyáltalán érte mentem az oviba, mégis a benne és köztünk munkálkodó szeretet által, megmozdult benne a prófétai lélek és megérezte a jelenlét igazságát.

Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek, 

miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen

A testvéri szeretet csodája

Ami az embert emberré teszi azt nem érinti a gazdasági válság. Böjte Csaba testvér

  

Január elején nagy szellemi harcban voltunk az ördöggel és egy kiváló Paptestvérrel imádkoztam együtt egy szándékra, Jézus drága szent vérének oltalma alatt. Mégis hazafelé az úton az autóm váratlanul és minden előzetes tünet és hiba nélkül tönkrement, megállt a motorja. Az autó egy 9 éves WLupo3L TDI volt 265 ezer km-rel és ennek az autónak még legalább ennyit kellett volna, hogy fusson a motorja főjavítás nélkül. A kocsimat Dencs László a szerelőm tartotta karban, aki a megye egyik legjobb szakembere és mindig makulátlan pontossággal és biztonsággal adta át az autót.

 

Nekem egy forintnyi tartalékom sem volt. Tanultam megboldogult Schupiter Géza atya barátom végrendeletéből és másokat támogatva, magam mindig a Gondviselésre bíztam. Kérelmemre a püspökség egymillió forintot utalt a részemre autósegély címén és  ugyanakkor engedélyt kaptam nyilvános gyűjtésre. Ekkor történt meg a szeretet csodája. 

   BARÁTAIMTÓL 700 ezer, a három pici falumtól pedig 300 ezer forint adományt kaptam. Így tudtam megvenni a képen látható hét éves toyota yaris verso autót az üzembe helyezéssel együtt összesen 1.8 millió forintért. Az adakozó segítő szeretetnek köszönhető, hogy a jövőben mégis biztonságosan fogom tudni ellátni lelkipásztori munkámat a kriminálisan rossz utakon a három faluban.

 Jótevőimért és szándékaikra  Szent Pio atya ellenállhatatlan kilencedjét fogom elimádkozni, hogy a szeretet méltó gyümölcsei teremjenek meg  életükben az Ige igazsága szerint.

Nem az adomány a fontos nekem, hanem inkább a gyümölcse, 

melyet majd bőségesen javatokra írnak. Fil4,17

Hálatelt, alázatos szívvel és köszönettel. Tibor atya

Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen

Bevittelek titeket Kármel földjére...

Bevittelek titeket Kármel földjére, hogy annak gyümölcseit és legjavát egyétek. Jer.2.7

  Hosszú utat jártam be azóta, hogy a szemináriumba lépés előtt elvégeztem Monforti Szent Lajos máriás lelkigyakorlatát és jól-rosszul, de igyekeztem eme felajánlás szerint élni. A teológián Puskely Mária Cordia nővértől hallgattam szemináriumokat a kármelről  és most mielőtt a skapulárét felvettem volna, Kis Szent Teréz írásai vezettek el az Irgalmas Szeretethez és felajánláshoz és hálálkodom azóta is annak első és szép gyümölcséért, melyre ötven évet vártunk a családommal. 

  Az alábbi írás részlet a KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONY SKAPULÁRÉJA c. könyvből, amely a Magyar Sarutlan Kármelita Rend kiadványa. 

                     A SKAPULÁRÉ AZ OLTALOM JELE

 Lisieux-i Kis Szent Teréznél – aki immár egyházdoktor is – talán senki sem mutatta meg jobban azt, hogy a skapuláré Szűz Mária oltalmának a jele. Ez a Szűz Máriáról szóló fontos tanítás abból a kegyelemből születik, amelyet a fiatal kármelita apáca a Szent Magdolna barlangnál kapott. Ez egy kis remete lak volt a lisieux-i kolostor kertjének egyik eldugott részében.

  Az 1889. júliusában történteket Teréz így meséli el Jézusról nevezett Ágnes anyának.

Olyan volt mintha számomra fátyol borult volna minden földi dologra…Teljesen elrejtőztem a Szent Szűz fátyla alatt. Abban az időben rám bízták, hogy az ebédlőben szolgáljak fel. Emlékszem úgy tettem a dolgomat, mintha nem is én tenném, olyan volt, mintha kölcsön kaptam volna egy testet. Egész héten át így maradtam.

   Valamilyen rejtett úton-módon ez a szerény öltözet előkészít minket Mária anyai oltalma jótéteményeinek befogadására. Ez az oltalom nagyon diszkréten mutatja meg önmagát. Inkább azt mondhatnánk, hogy fokozatosan tárul fel előttünk, mintha csak az Isten Anyja óvatosan emelné fel a fátyol szegélyét, amely eltakarja anyai oltalmának misztériumát.

   A skapuláré és Mária fátyla egy és ugyanazt a dolgot jelenti. Mi is akárcsak Kis Szent Teréz, elrejtőzhetünk a Szent Szűz fátyla alatt, és tehetjük a dolgunkat, mintha nem is mi csinálnánk. A Boldogasszony ruháját hordani tehát annyit jelent, mint engedni, hogy Mária takarja be az Ő anyai oltalmával a mi névtelen, egyszerű, csendes és egyhangú életünk szürkeségeit, és akkor már semmi sem lesz felszínes.

   A skapuláré több mint egy máriás jelvény. 

Egy valóságos és hatékony oltalom jele, amely nem elégszik meg azzal, hogy Máriára emlékeztet minket. 

Egyúttal az összes kegyelemre is emlékeztet, amelyet az Isten Anyja eszközölt ki mindannyiunk számára. A skapuláré „tapinthatósága” megvigasztal minket. Bajok, veszélyek közepette jó megérinteni, tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Aki megkapja ezt a barna szövetdarabkát, odahúzódik, bebújik a Boldogasszony oltalmazó fátyla alá. Mivel Mária oltalmát jelenti számunkra, a skapuláré megalapozza bizalmunkat, anyai kezeire való bizalmas ráhagyatkozásunkat. Egyúttal megadja nekünk azt a biztonságot, hogy ez az oltalom megnyeri számunkra Isten irgalmasságának kegyelmét is, hiszen amikor Isten Anyja oltalmazza gyermekeit, ezt azért teszi, hogy az ÚR kegyelmének jótékony hatása alá vonja őket.

  Íme, mint szentelmény ezért közvetíti Mária ruhája Isten kegyelmét. Mária oltalma oltalma átalakítja azt, aki az Ő ruháját viseli. Aki felveszi a skapulárét Máriát ölti magára, elfogadja és örökségül kapja Őt. Arra törekszik, hogy kövesse erényeit, és Izajás prófétával együtt így kiált fel- Örvendezve örvendek az Úrban, ujjong lelkem az én Istenemben, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett engem, az igazság palástját terítette rám. Iz61,10

   Attól a pillanattól kezdve, hogy válaszul a mi máriás elköteleződésünkre elnyerjük a Szűzanya oltalmát, maga ez az oltalom titokzatos módon megteremti bennünk a Máriához való hasonlóságot. És éppen ez a hasonlóság az, amit a skapuláré által Anyánk el szeretne érni bennünk., amint ezt a Kármelhegyi Boldogasszony miséjének egyik prefációja is nagyon szépen mondja. Rendjének ruhájával oltalmaz minket, hogy a világban élő képmásai lehessünk.

  Egyfajta rejtett szeretet által, amely nem szereti könnyen felfedni magát, Anyánk segít minket, mellettünk áll lelki fejlődésünk során azért, hogy elvezessen minket az Istennel való teljes egyesülésig. Szűz Mária tehát azzal gyakorolja irányunkban leginkább anyai oltalmát, hogy meghív minket, fátyla alatt osztozzunk mi is az Istennel való bensőséges kapcsolatában. Ennek pedig csodálatos jelét is adja, a skapulárét, a saját ruháját.

   A skapuláré felvétele és hordása lehetővé teszi számunkra, hogy befogadjuk mindazokat a kegyelmeket, amiket az Úr a Szűzanyán keresztül adni szándékozik nekünk.

  Először is megtanít bennünket kimondani az igent Isten akaratára, ahogyan annak idején Ő is kimondta a maga igenjét az angyal szavára. Ez a kegyelem befogadásának alapja. A skapuláré felvétele számunkra az igen kimondását jelenti. A skapuláré állandó hordása pedig az Isten akaratában való megmaradás jele.

  Mária a napba öltözött asszony A Szűzanya – Szent Pál gondolkodásának értelmében – egészen Krisztusba öltözött. Ez az Ő ruhája. Ezt a ruhát, ezt a skapulárét nyújtja felénk. Mária egészen Krisztusba akar öltöztetni minket. Mária különös oltalma nem mást jelent, mint bekapcsolódni Jézus Krisztus egyetlen megváltó tettébe és hagyni, hogy Krisztus működjék bennünk, hogy: már ne mi éljünk, hanem Krisztus éljen mibennünk.

Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen

Linkek a skapuláréról:

 http://www.karmelitarend.hu/szentjeink/karmelhegyiboldogasszony/bovebbenkarmelhegyiboldogasszony

 http://tiszta-szivvel.blogspot.com/2010/05/maria-ruhajaban-stock-szent-simon.html

http://juandelacruz.mindenkilapja.hu/html/18272060/render/barna-skapulare

Adás szünet és casting

Kedves Olvasók!

Rosszindulatú hólyagdaganatos betegségem miatt a kényszerű adásszünet folytatódik ugyan, ám a Nagy Gyártásfelelős a háttérben is dolgozik a forgatókönyv/curriculum tovább írásán.

 A Gondviselés a mennyei casting által újabb két "szereplővel" gazdagította a szentek segítsége rovatot. Korábban nem ismertem sem a Prágai Kis Jézus sem Szent Pio atya ellenállhatatlan kilencedjét. Az elmúlt hetekben azonban a földön élő szentek figyelmes segítségével találtam Rájuk és azóta naponta imádkozom őket. Szép és örömteli ima meghallgatásaim voltak, melyekből blog bejegyzés lesz, ha majd eljön az ideje.

  Addig is boldogan teszem közkinccsé az elérhetőségüket azok számára, akik esetleg szintén nem ismerik még közbenjárásuk erejét. Kívánom, hogy hozzon sok-sok áldást, csodát az életetekbe.

Áldással! 

Tibor atya

Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké.Amen

Prágai Kis Jézus kilenced:
http://tiszta-szivvel.blogspot.com/2011/12/kis-jezus-szuletesere.html


Szent Pio atya ellenállhatatlan kilencedje
http://www.adorans.hu/node/1984