EUFÓRIA - LINA

EUFÓRIA

Kikapcsoltam a múltat

bekapcsoltam a jövőt,

megláttam a jelent,

mert az öröm megsejtette

bennem az éppen érkezőt,

ekkor leszállt a szeretet,

és betöltött Eufória,

hangja csobogó patak

haja a nap sugara,

gyémánt szeme mindent elmondott,

szívében egy új szív dobogott,

és belibbent a balett társulat

és egyre  csak nőtt az ámulat,

mindenki szárnyakat kapott,

már mindenki balettozott

és a hattyúk tavában táncolt,

sírt és nevetett a zenekar

libbent, lebbent,lobbant,

lángolt a hattyú dal,

álmomban mind együtt voltunk

álmomban mind boldogok voltunk és táncoltunk,

éjfélkor eufóriában ébredtem

a vers kezdő soraival a fülemben

fel kellett kelnem, bár nem értettem , hogy miért,

mégis fel kellett kelnem,

mert Vivaldi táncolt a lelkemben,

és bár  tudtam, hogy nagyböjt van

engem ez most cseppet sem érdekelt,

én csak Eufóriára figyeltem,

Eufóriát hallgattam,

és miközben e verset értetlen boldogan, eufóriában

 gépeltem és énekeltem,

mire a vers feléhez érkeztem

fél óra múltán megérkezett az sms és mindent, mindent megértettem!

Istennek legyen hála,

mert megszületett LINA,

és én nagybácsi lettem!

Isten hozott, légy áldott, szent

és egészséges,TE kedves gyermek!

És legyen szent, erős és egészséges

 a boldog Anyuka!

ALLELUJA! LINA! ALLELUJA! LINA!

EUFÓRIA LINA

A VERS TÖRTÉNETE

Eltelt Hamvazószerda ünnepe. Korán lefeküdtem és utoljára még a szenvedő Jézusra gondoltam és elaludtam.

Nagyon szépet álmodtam. Egy családnál voltam, akiket harminc éve nem láttam. Tele voltunk örömmel, szeretettel, úsztunk a tejszagú boldogságban, nevettünk, és táncoltunk.

Éjfélkor felébredtem, és a vers első két sora jelent meg bennem.

„Kikapcsoltam a múltat

bekapcsoltam a jövőt.”

Eufórikus öröm volt bennem és éppen ezért nem értettem, hogy mit jelent ez a két mondat a fejemben. Hogy jön ez ide? Nem is akartam felkelni ezért visszafeküdtem a tejszagú örömbe, mert olyan jó volt ott lenni.

Az utóbbi időben azonban már kicsit hozzá szoktam ahhoz, hogy a Szentlélek így ébreszt fel éjnek idején vagy hajnalok hajnalán. Ezért mindig van az ágyam mellett toll és papír arra az esetre, ha írnom kell.

Nos, leírtam hát a két mondatot. Mellékelem a skiccet melyen olvasható a két mondat és rögtönzött folytatása és látható a dülöngélő hevenyészett sorokból, hogy álmosan, csipásan írtam, de eufórikus örömben.

Lefeküdtem, se az eufórikus öröm nem hagyott nyugodni. Ezért azt mondtam az Úrnak, hogy ugyan bár valamelyest már ismerem ŐT, de ennek a versnek a kezdete mégis szokatlan és ismeretlen, ám ha tényleg Ő az, aki hív, akkor fölkelek és írok engedelmesen. 

Éjfél elmúlt, de az eufórikus öröm nem múlt el. Felkeltem és átsétáltam a számítógépes szobámba és elkezdtem kipötyögni két újjal a sorokat melyek, mint aranyfalat gondolatok szépen tisztán, érkeztek, gördültek ezután. Magam is furcsállottam és nem értettem ezt a hatalmas örömet bennem. Nagyböjt első éjszakáján miért történik ez a hatalmas öröm a hamuval megáldott fejemben? 

Gépeltem és Eufória/Szentlélek diktálta tovább és tovább és a sorok gurultak az oldalon egyre alább.

Még nem fejeztem be a verset, de közben azért benéztem a megnyitott fb. oldalamra, hogy van – e a Húgomtól üzenet.

Hát igen, jött, de nem tőle. Az Unokahúgom írt, hogy éjfél előtt megszületett első gyermeke, kinek neve Lina és akit a család már nagyon várt.

Ekkor állt össze bennem a történet és megértettem mindent.

Köszönöm Jézus! Halleluja!

DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK A FIÚNAK ÉS A SZENTLÉLEKNEK MIKÉPPEN KEZDETBEN MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ! AMEN!

TRUBADÚR

TRUBADÚR

Szemében öröm csillog

látszik rajta hogy boldog,

csalogány csattog benne

 fülemüle lett a lelke,

bejárja a világot

keresi a legszebb virágot,

megleli a hegyen túl és

már énekel a trubadúr,

zengőn szerelmet dalol

e daltól ébred a hold,

siet a lépcsőn a lány

nevet süvölt a sármány,

villámlik a balalajka

angyalt hív a hangja,

a tejút mollban zúg

szerelmes a trubadúr,

csak egy villanást hallottam

csak egy hangot láttam,

csak a szívem remegett meg,

csak az orgona zúg

azóta bennem,

a trubadúrod lettem,

a Tied minden dalom,

Tied minden versem!

DON BOSCO ISMÉT SEGÍTETT

DON BOSCO ISMÉT SEGÍTETT

Kétszer is döbbentem néztem magam elé ma, ezért most sokszoros bennem a hála. Csak a nap végén ismertem fel utólag az összefüggéseket és értettem meg az eseményekből, hogy végig a Lélek vezetése alatt álltam. Lássuk a történteket, majd az oldal alján hallgassuk meg a kapcsolódó verseket!

Napok óta szomorú és bánatos voltam egy családi esemény miatt. A megoldást keresve imádkoztam és ezt a keresztet nehezen és bizony bánatosan hordoztam.

Tudjátok és látjátok, hogy az agydaganatos keresztem vígan hordozom, mert arról már van ismeretem, látásom és tapasztalatom. Leírtam már egykor valahol, hogy egy nap azt vettem észre, amikor a keresztfámat a síkjában néztem, hogy tele van apró zöld rügyekkel. Megértettem, hogy az agydaganatom bár a halált hordozza, ám mégsem okozza a halálom, mert az ÚR a halál hatalmát rajtam átmenetileg korlátozza. Alleluja! A betegségem ajándék, az élet keresztjét ajándékozza, és a gyönge és beteg emberben a kereszt életet adó erejét ragyogtatja fel a hitetlen világnak.  Alleluja!

"Amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős." 2Kor 12.10

Majd látva a zöld rügyeket arra a fölismerésre jutottam, hogy vesszőfutásomat a halállal nemhiába futottam, mert a verselő Lélekkel együtt munkálkodva, maradandót alkottunk, maradandót alkottam. Hiszen a zöld rügyek talán éppen azt a 250 verset jelzik, amelyet halálos betegségemben, az utóbbi években, a rügyező, a hitben ébredező a hitben növekvő szívemből kiírtam. A keresztfámon ennél több rügyet láttam, ám, hogy mi lesz, a többi rügyből azt csak Isten tudja és látja.

Erről a friss és bánatos családi eseményről azonban most nem volt ismeretem, nem volt látásom és a megoldására nem volt épkézláb tervem, gondolatom. Ezért hát nem tehettem mást, mint bús csendben vártam és hittel imádkoztam.

Ma délelőtt kaptam az imáimra választ, amit megírtam és közzé tettem a glóriatv Ralfi nevű csatornámon, ahol a verseimet jelentetem meg.  Ennek a versnek a címe:

BÁNATOM HALÁLA

Ebben azt verseltem meg, hogy hogyan öltem meg a bánatomat és hogyan végeztem vele. És, hogy ez valóban megtörtént, azt az igazolja, hogy a bánattól kiüresedett szívemet betölthette a Szentlélek, az öröm és a hála.

Így, ebben a felszabadult örömben és helyzetben születhetett meg délután az Irgalmasság órájában az örömmel teli FARSANG c. vers.

Döbbentem ismertem fel az eseményekben, hogy anélkül, hogy észrevettem volna, végig a Szentlélek vezetése alatt voltam.

Előbb kigépeltette belőlem majd elvette és legyőzte a bánatomat, utána ismét meglátogatott, kenetet adott és megíratta velem az öröm versét melyben én is polkázom.

A két vers és a két történet együtt nem csupán egy kerek és összefüggő tanúságtétel, hanem tanítás is arról, hogyan kell legyőzni és életünkből kidobni Isten segítségével azt a terhet, amit az ördög tesz a vállunkra, és a hátunkra, és hogyan válhatunk szabaddá és üressé arra, hogy spontán betöltsön a Szentlélek és újra használhasson Isten dicsőségére, az Egyház javára és a lelkek üdvösségére. Ráadásként annak az igazságnak adta ismét a jelét, hogy a Szentek közben járnak értünk és velünk vannak akkor, ha nem is tudunk róla, ha éppen nem is gondolunk Rájuk! Alleluja!

Egész napomat eltöltötték a versekben leírt gondolatok és csak ezután és csak most este esett le bennem a döbbenet tantusza.

HÁT BOSCO SZENT JÁNOS ÜNNEPE VAN!

Nem véletlen, hogy éppen ezen a napon kapok a bánatomra segítséget, megoldást, majd a verselő Szentlélekben ünnepi örömöt János atya mennyei ünnepének a napján.

A mai nap ui. ugyanaz történt, mint amit korábban már megírtam a blogban. Akkor is nagyon szomorú voltam és akkor is János atya segített rajtam. A korábbi bejegyzés címe: Don Bosco segített.

Alleluja! x1000

Bizony kijár a sokszoros Alleluja, mert anélkül, hogy eszembe jutott volna, hogy ma az Ő ünnepe van és anélkül, hogy kértem volna, Ő eljött és segített rajtam! Alleluja!

Abban is biztos vagyok, hogy másodsorban ezzel az is volt a szándéka, hogy a történteket közre adjam és épüljetek rajta! Alleluja!

Köszönöm János atya! Köszönöm Szűz Anya!

Köszönöm szent Charbel!

DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK A FIÚNAK ÉS A SZENTLÉLEKNEK

MIKÉPPEN KEZDETBEN, MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ AMEN!

Bánatom Halála

FARSANG

Adventi és karácsonyi versek

ÖRÖKIMÁDÁS

ÉDES A LÁNG

MEGRÁGTA

NEVE EMMANUEL

CSENDES ÉJ

ÉRKEZIK

CONCEPTUS EST

HULLÓCSILLAG2.

HÓ HÓ ÉRKEZIK A TÉLAPÓ

MÁRIA MÉHE

BETLEHEM KIRÁLYA

A MINDIG ÉRKEZŐ

A FORRÁS

A BÖLCSŐ ÉS A KERESZT

A BÖLCSŐ

PÁRÁS A HAJNAL

BALALAJKA

VADÁSZIK AZ ANGYAL

HATIKVAH

ÉHES A SZELLŐ

HÖMPÖLYGŐ ÉJ - A MANNA

 

Tibor atya adventi meséje

TURBI at ORBI

MIKVANNA

’MIKVANNA’ 

A napokban egy Kedves Ismerősömtől kaptam egy érdekes üzenetet. Bár írhatnám, hogy egy jó barátom írt nekem, ám csak azért nem alakult ki a mélyebb kapcsolat közöttünk, mert nagyon távol élünk egymástól. Viszont a fészen, az infósztrádán tartjuk a kapcsolatot egymással, és megosztjuk örömeinket. Például ezt a verset is Tőle kaptam.

Schrenk Éva, Hála és köszönet.

 Hálát adok az elmúlt évért, hálás vagyok minden percéért. Már megint megtartott az Isten! Akkor is, ha nem mindig hittem. Ő vigyázott reám szüntelen, s bár az élet sokszor küzdelem, nem hagyott soha egymagamra az Úton, nyomában haladva. Kimondom a neved, Jézusom; nem hagytad, hogy járjak tévúton.

És most bemásolom a legutóbbi rövid üzenetét.

„Nagyon nehéz feladatot kaptam. Nem is gondoltunk, hogy ilyen nehéz lesz és semmi nem úgy megy, ahogy szeretnénk. Kicsit el voltam keseredve tegnap, bár ez nem jellemző rám, mert nagyon vidám és optimista szoktam lenni.

Viszont éjszaka megjelentél álmomban és egy nagyon hosszú beszélgetésben teljesen rendbe jöttem lelkileg. Fantasztikus volt és nagyon örülök neki, hogy így is tudtál segíteni. Így már vidáman ébredhettem és úgy érzem, hegyeket tudok megmozgatni. Hát nem csodálatos?”

   Valóban az és engem is mélyen megérintett a történet. Utolsó levélváltásunk két hete volt, azóta nem írtunk egymásnak, telefonon nem beszéltünk és esti elalvása előtt sem velem voltak elfoglalva a gondolatai, hanem az adott problémás helyzettel.

Akkor mégis miért álmodta ezt, miért éppen engem, a katolikus papot idézte fel benne az álom Szentlelke? Én nem tudtam a gondjairól, amiről beszámolt levelében és most mégis megoldást kapott tőlem, ill. a Szentlélektől. Arról sem hallottam még mástól, hogy álomban valakik hosszan beszélgettek volna egymással az adott problémás helyzetről és így kapott volna megoldást a konkrét esetre.

Nem tudok más értelmes konklúziót írni, mint azt, amit az IGE igazsága kijelent:

 „Mekkora a mélysége az Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! Mily kifürkészhetetlenek szándékai, mily megfoghatatlanok útjai!” Rom11.33

…másrészt:

„Senki ne becsülje magát a kelleténél többre, hanem józanul gondolkodjatok, mindenki az Istentől neki juttatott hit mértéke szerint. Mert, ahogy egy testben több tagunk van, s minden tagnak más a szerepe, sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak, s a nekünk juttatott kegyelem szerint adományaink is különböznek.”

Engem a nyomorult és bűnös szolgát emlékeztet ez a történet a pörköltes esetemre és egy másikra, amikor elhunyt pap barátom látogatott meg engem álmomban és gondjaimban vigaszt és megoldást kaptam Tőle én is. E két esetről bátorkodtam korábban úgy írni, hogy mindkettő azt erősítette meg bennem, amit hittel vallunk, hogy a Szentek közössége élő és valós hitigazság, és a Szentlélek országútján a tagok közösségben vannak egymással és a Szentháromsággal! Ezek szerint most is ezt történt. Aki másképpen gondolja, kérem, hogy írja meg és segítsen minket a megkülönböztetés szolgálatával.

Köszönjük Atya!

Köszönjük Jézus!

Köszönjük Szentlélek!

Köszönjük Szűz Anya!

Köszönjük Szent Charbel!

Köszönjük a Szenteknek és Barátainknak a mennyben!

’MIKVANNA’

Hogy mik vannak!

És, hogy mi minden történik a mennyben és a földön!

 „Mekkora a mélysége az Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! Mily kifürkészhetetlenek szándékai, mily megfoghatatlanok útjai!” Rom11.33

DICSŐSÉG az ATYÁNAK a FIÚNAK és a SZENTLÉLEKNEK

MIKÉPPEN KEZDETBEN MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ! AMEN!

Schrenk Éva, Hála és köszönet.

Hálát adok az elmúlt évért, hálás vagyok minden percéért. Már megint megtartott az Isten! Akkor is, ha nem mindig hittem. Ő vigyázott reám szüntelen, s bár az élet sokszor küzdelem, nem hagyott soha egymagamra az Úton, nyomában haladva. Kimondom a neved, Jézusom; nem hagytad, hogy járjak tévúton.

E történet megírása közben eltöltött a Szentlélek hálával és örömmel, és örömömben ezt a verset írtam.

MIKVANNA

A galaxis sem oly kanyargós

mint a Te útjaid Uram,

elrejtett akaratod megmutatod

az álom útjain Uram,

imádom kifürkészhetetlen Lényed

és ahol nem is várjuk

ott küldesz mindig segítséget,

a galaxis sem tudja betölteni

dicsőséged,

az ember sem tudja megérteni

végtelen szerelmed,

nem tudok mást tenni, mint hódolni

és alázattal befogadni mindazt,

mit nekünk ingyen adsz

Neked minden gondolatod számunkra

öröm és malaszt,

Te vagy a teremtő és gondviselő kéz

én meg csak a balta

ki akaratod végrehajtja,

s ha valaki szenved vagy tanácstalan

Te segítesz rajta!

...és ugynez mp3-ban