EUFÓRIA - LINA

EUFÓRIA

Kikapcsoltam a múltat

bekapcsoltam a jövőt,

megláttam a jelent,

mert az öröm megsejtette

bennem az éppen érkezőt,

ekkor leszállt a szeretet,

és betöltött Eufória,

hangja csobogó patak

haja a nap sugara,

gyémánt szeme mindent elmondott,

szívében egy új szív dobogott,

és belibbent a balett társulat

és egyre  csak nőtt az ámulat,

mindenki szárnyakat kapott,

már mindenki balettozott

és a hattyúk tavában táncolt,

sírt és nevetett a zenekar

libbent, lebbent,lobbant,

lángolt a hattyú dal,

álmomban mind együtt voltunk

álmomban mind boldogok voltunk és táncoltunk,

éjfélkor eufóriában ébredtem

a vers kezdő soraival a fülemben

fel kellett kelnem, bár nem értettem , hogy miért,

mégis fel kellett kelnem,

mert Vivaldi táncolt a lelkemben,

és bár  tudtam, hogy nagyböjt van

engem ez most cseppet sem érdekelt,

én csak Eufóriára figyeltem,

Eufóriát hallgattam,

és miközben e verset értetlen boldogan, eufóriában

 gépeltem és énekeltem,

mire a vers feléhez érkeztem

fél óra múltán megérkezett az sms és mindent, mindent megértettem!

Istennek legyen hála,

mert megszületett LINA,

és én nagybácsi lettem!

Isten hozott, légy áldott, szent

és egészséges,TE kedves gyermek!

És legyen szent, erős és egészséges

 a boldog Anyuka!

ALLELUJA! LINA! ALLELUJA! LINA!

EUFÓRIA LINA

A VERS TÖRTÉNETE

Eltelt Hamvazószerda ünnepe. Korán lefeküdtem és utoljára még a szenvedő Jézusra gondoltam és elaludtam.

Nagyon szépet álmodtam. Egy családnál voltam, akiket harminc éve nem láttam. Tele voltunk örömmel, szeretettel, úsztunk a tejszagú boldogságban, nevettünk, és táncoltunk.

Éjfélkor felébredtem, és a vers első két sora jelent meg bennem.

„Kikapcsoltam a múltat

bekapcsoltam a jövőt.”

Eufórikus öröm volt bennem és éppen ezért nem értettem, hogy mit jelent ez a két mondat a fejemben. Hogy jön ez ide? Nem is akartam felkelni ezért visszafeküdtem a tejszagú örömbe, mert olyan jó volt ott lenni.

Az utóbbi időben azonban már kicsit hozzá szoktam ahhoz, hogy a Szentlélek így ébreszt fel éjnek idején vagy hajnalok hajnalán. Ezért mindig van az ágyam mellett toll és papír arra az esetre, ha írnom kell.

Nos, leírtam hát a két mondatot. Mellékelem a skiccet melyen olvasható a két mondat és rögtönzött folytatása és látható a dülöngélő hevenyészett sorokból, hogy álmosan, csipásan írtam, de eufórikus örömben.

Lefeküdtem, se az eufórikus öröm nem hagyott nyugodni. Ezért azt mondtam az Úrnak, hogy ugyan bár valamelyest már ismerem ŐT, de ennek a versnek a kezdete mégis szokatlan és ismeretlen, ám ha tényleg Ő az, aki hív, akkor fölkelek és írok engedelmesen. 

Éjfél elmúlt, de az eufórikus öröm nem múlt el. Felkeltem és átsétáltam a számítógépes szobámba és elkezdtem kipötyögni két újjal a sorokat melyek, mint aranyfalat gondolatok szépen tisztán, érkeztek, gördültek ezután. Magam is furcsállottam és nem értettem ezt a hatalmas örömet bennem. Nagyböjt első éjszakáján miért történik ez a hatalmas öröm a hamuval megáldott fejemben? 

Gépeltem és Eufória/Szentlélek diktálta tovább és tovább és a sorok gurultak az oldalon egyre alább.

Még nem fejeztem be a verset, de közben azért benéztem a megnyitott fb. oldalamra, hogy van – e a Húgomtól üzenet.

Hát igen, jött, de nem tőle. Az Unokahúgom írt, hogy éjfél előtt megszületett első gyermeke, kinek neve Lina és akit a család már nagyon várt.

Ekkor állt össze bennem a történet és megértettem mindent.

Köszönöm Jézus! Halleluja!

DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK A FIÚNAK ÉS A SZENTLÉLEKNEK MIKÉPPEN KEZDETBEN MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ! AMEN!