Berki Éva tanúságtétele gyógyulásáról

„Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá! Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! 
A mának elég a maga baja.”  Mt6.33
- Berki Éva írja és mondja el a következőt:

 Sokszor megtapasztaltam már az ima erejét, ha családomért vagy másokért imádkoztam. Most azonban arról szeretnék szólni, ami Pünkösd szombatján és azóta történt velem.

   Januárban kezdődött a szembetegségem, mindkét szemem beteg lett. A szemhéjam megduzzadt, bevörösödött, úgy könnyeztem, hogy alig láttam. A szemhéjam berepedezett, ami fájdalommal járt. Egyik kórházból a másikba jártam, de az orvosok nem tudtak meggyógyítani, pedig hat különböző szemcseppet és egy kenőcsöt is kaptam. A hétféle gyógyszer nemhogy nem használt, hanem tovább rontották a  korábban mért szemnyomás értéket és az addig zöld hályog gyanús szememen a kezelés végére kialakult a zöld hályog is.

    Teljesen kétségbe voltam esve. Mi lesz, ha megvakulok? Elveszítem a munkám is, mert a beteg szememmel nem tudtam dolgozni a fóliában. Hála Istennek, hogy van hitem, és a holnap miatti aggodalmaskodást gyorsan elfelejtettem.

  Újabb vizsgálat következett és az orvos új cseppet javasolt. Ekkor viccesen rákérdeztem, hogy hányféle szemcsepp van még, amit még nem próbáltam. Azt válaszolta, hogy van még egy pár.

  Kértem, hogy küldjön el allergia vizsgálatra, ami meg is történt és az eredménye negatív lett. Továbbra sem tudták, hogy mitől beteg a szemem. Ekkor írták fele hetedik próbálkozásként a kenőcsöt, ami ugyan javulást hozott, de gyógyulást nem, mert ha egy nap nem használtam a kenőcsöt, akkor az állapotom ismét rosszabb lett. Már kezdtem elfogadni, hogy ez így lesz a hátralévő életemben.

   Csakhogy ekkor történt, hogy Tibor atya kihirdette, hogy pünkösd előtt kilencedet tart a Szentlélek kiáradásáért. Ennek nagyon megörültem. Egyetlen napot sem hagytam ki. Buzgón imádkoztam és reménykedtem. Pünkösd szombatján a szentmise után megnéztünk egy filmet a Szentlélekkeresztségről. 

 http://hu.gloria.tv/?media=266447

 http://hu.gloria.tv/?media=143551

A film után Tibor atya kézrátételes imát mondott a jelenlévőkért. Az Oltáriszentséggel a kezében várt minket, a papi stólát a fejünkre tette és így áldott meg bennünket.

  Amikor a fejemre tette a stólát és megáldott, én magamban imádkozva nem a gyógyulásomat kértem, hanem azt, hogy áradjon rám a Szentlélek és vezessen tovább életemben. Tibor atya sem a gyógyulásért imádkozott, hiszen mindenkiért ugyanazt az egyetlen mondatos imát mondta. Kérte, hogy a Szentlélek áradjon ki újra és mélyebben és adjon mély Isten ismeretet és szeretetet a szívünkbe.

  Amikor Tibor atya az Oltáriszentséggel is megáldott visszamentem a helyemre a padba és éreztem, hogy mindkét szememet melegség tölti el. Olyan volt, mintha lámpával melegítették volna. A lelkemben nagy nyugalmat és örömöt éreztem. A hitemmel tudtam, hogy a szemem meggyógyult. Azóta sem a szemcseppeket, sem a szemkenőcsöt nem használom, és a szemeim egészségesek. Dicsőség és hála érte Istennek! Áldott legyen az Ő neve mindörökké!

  Számomra nagy ajándék az is, hogy a Szentlélektől erőt és bátorságot kaptam, hogy ÚR napjának főünnepén mindezt el tudjam mondani itt a templomban a Hívek közössége előtt.

  Kérek és biztatok Mindenkit, hogy bátran szenteljék  oda magukat az Imádságnak és higgyenek jobban Istenben, mert valóban igaz az, amit Ő ígér:

„Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá! Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! 

A mának elég a maga baja.”  Mt6.33

Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben most és mindörökké! Amen

Szent Charbel! Könyörögj érettünk! 

A világ úgy él az Eucharisztia forrása mellett,
 mint az az  ember, 
aki villany nélkül tengeti életét az atomerőmű szomszédságában.

A Szentlélekről
Részlet Zadravecz István O.F.M. Püspök

Szerafi szárnyakon című ima- és elmélkedőkönyvéből 1931. 

 

A szentségek

Isten nincs kötve kegyelmei osztogatásában. Ott és akkor gyakorolja, ahol és amikor Ő jónak látja. Sokszor ott csap le ránk, amikor épp az ellenkező oldalon rohanunk. Ahogy ezt Saullal tette akkor, amidőn ő Jézus híveinek megbilincselésére ment. Reánk, ember létünkre való tekintettel azonban, mégis bizonyos eszközöket, bizonyos látható jeleket rendelt, amelyek törvényszerű használatához kötötte a biztos kegyelmet.

Ezek a jelek, ezek a látható eszközök a szentségek. A szentségek tehát Jézus halála megváltói érdemeinek ereklyéi, emezek alkalmazásának csalhatatlan eszközei. Látható jelei a láthatatlan isteni kegyelemnek.

Igen, ezek sem Isten miatt kellettek. Isten ezer és száz módját találta volna annak, hogyan értesítse lelkünket, s mely úton halmozza el azt kegyelmeivel. Miattunk, ember voltunk miatt kellettek azok. Ha lélek volnál, tisztán lelkieket adott volna az Úr, de test vagy, testies vagy, hát testedet elfogó és érintő dolgokat adott. Emberi tulajdonság a testiekről, az érzékelhetőkről emelkedni fel a lelkiekig, a szellemiekig. És mily megértő jósággal hajolt le emberségünk életéhez a szentségekkel. A testi élet állomásairól világít be a lelki élet utaira.

Öt szentség az egyéni és kettő a társadalmi ember mérföldjelzője. Születés, erősödés, táplálkozás, gyógyulás a gyengélkedésből és lábadozás az egyéni élet jellegzetességei. Kormányzás és szaporodás pedig a társadalomé. Az Úr ezeknek megfelelően rendelt szentségeket. Az egyénnek: keresztség, bérmálás, oltáriszentség, bűnbánat, utolsó kenet; a társadalomnak: egyházi rend, házasság.

Sajnos, az emberek itt is szenvedélyektől vezetve, hol többet, hol kevesebbet fogadnak el. Pedig hét van az Evangélium világos tanítása szerint. Mind a hét Jézustól, Istentől rendelve lelkünk üdvösségére.

Míg az emberek disputálnak, veszkelődnek érdekeik vagy erősebb, lazább erkölcsi felfogásuk szerint, addig íme, nyitva az ég, s az Úr hétszeres napsugáron keresztül ontja kegyelmi fényét az emberekre. Áll a véres krisztusi keresztfa, s hétszeres csatornán folyik a világmegváltó szerint a vér az üdvözülni akarókra.

Ugye, hogy kívánod a bizonyosságot üdvösségedről – élj hát a szentségekkel. Hogy remeg a szíved a bizonytalanságtól – bizton üdvözülsz a szentségek ereje által: „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül” (Mk 16,16).

Szent Pál e szavakkal fordul Timóteushoz: „Ne hanyagold el magadban a kegyelmet, amelyet a prófétai szó alapján a papságra felavató kézföltétellel nyertél” (1 Tim 4,14). Én is e szavakat intézem hozzád: Ne hanyagold el a beléd öntött szentségi kegyelmeket!

Keresztség! Vagy tán volt idő, hogy szégyellted már keresztény katolikus voltodat? Újítsd meg gyakran a keresztségi fogadalmakat és őrizd annak fehér ruháját!
Bérmálás! Krisztus katonájává avatott. Harcoltad Krisztus harcait? És jól? Hűségesen?
Oltáriszentség! Méltó vagy ragyogó fehérségéhez?
Gyónás! Hogy méltó légy Isten fehérségéhez!
Egyházi rend! Mundamini qui fertis vasa Domini!!” (Iz 52,11).
Házasság! Jól jegyezd meg, nem egyéni, hanem társadalmi szentség!

Csak ily szorgos élet után remélheted életed végső küzdelmében a szent olaj utolsó segítő erejét.

Accipe Spiritum Sanctum!! Vedd a Szentlelket! Légy méltó temploma itt a földön, hogy isteni korona kerüljön rá az égben! 

 

"Istenünk, add meg nekünk az üdvösség igaz ismeretét, hogy félelem nélkül és megszabadulva az ellenség kezéből, hűségesen szolgáljunk Neked életünk minden napján. A mi Urunk Jézus Krisztus a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik mindörökkön örökké! Amen"

                           Zsolozsma IV. hét csüt. reggeli dicséret könyörgése